Egy szeretett hozzátartozó elvesztése után a gyász mellett hamar felszínre kerülnek az olyan kérdések, mint hogy mi lesz a házzal, a családi ékszerekkel vagy a megtakarításokkal? Sokan hiszik azt, hogy az öröklés menete egyértelmű, ám sok esetben igen szövevényes lehet, főleg ha végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai lépnek elő. Eljuthatunk-e odáig, hogy valaki a másodunokatestvére után örököl? Hogyan válhat egy évtizedekkel ezelőtti nászajándék a hagyatéki elszámolás kulcsává?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kétféle öröklési jogcímet ismer. A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklést. A sorrendet a törvény egyértelműen meghatározza, amelynek értelmében elsőbbséget élvez a végintézkedés alapján történő öröklés. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, az hatálytalan vagy érvénytelen, illetve, ha nem terjed ki a teljes vagyonára.
Ebben a cikkben a törvényes öröklés – illetve azon belül bővebben az ági öröklés – szabályaira térünk ki. A végintézkedésen alapuló öröklésről és a végrendeletek típusairól ebben a cikkünkben olvashat.
Kiesés az öröklésből
Mielőtt bemutatnánk a törvényes öröklésre vonatkozó szabályokat, szükséges egy rövid kitérő erejéig bemutatni, hogy mely esetekben esik ki egy örökös az öröklésből.
A Ptk. alapján kiesik az öröklésből:
- aki nem éli túl az örökhagyót;
- aki az öröklésre érdemtelen;
- akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott (erről bővebben írtunk ebben a cikkünkben);
- aki lemondott az öröklésről;
- aki az örökséget visszautasította.
- aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg.
Ezeken felül a törvényes öröklés esetén kiesik az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. [mokk.hu]
Leszármazók öröklése
A törvényes öröklés rendje szerint elsődlegesen az örökhagyó gyermeke örököl. Amennyiben az örökhagyónak több gyermeke is van, akkor őket egyenlő részben illeti meg az örökség.
A Ptk. arra az esetre is tartalmaz szabályt amennyiben az örökhagyó gyermeke – vagy távolabbi leszármazója – úgy esne ki az öröklésből, hogy már neki is van gyermeke. Ekkor a kieső gyermek helyén egyenlő részekben az ő gyermekei örökölnek.
Tegyük fel például, hogy Örökhagyó meghal és az utána maradt hagyaték értéke 120 egység. Felesége már nem élt, azonban volt három gyermeke Gyermek1, Gyermek2 és Gyermek3, akik közül Örökhagyó halálakor Gyermek2 már nem élt, azonban neki is volt két gyermeke Unoka1 és Unoka2. Alapból a 150 egység értékű hagyatékot három részre kellene osztani Örökhagyó gyermekei között, de mivel közülük Gyermek2 már nem él, a következőképpen alakul az öröklés:
- Gyermek1 50 egységet,
- Unoka1 és Unoka2 25-25 egységet (tehát elosztják egymás között Gyermek2 részét),
- Gyermek3 pedig 50 egységet örököl.
Osztályrabocsátás
A leszármazók öröklése kapcsán megkerülhetetlen az örökösök osztályrabocsátási kötelezettsége. Ugyanis amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Azonban a szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Az osztályra bocsátott érték meghatározásánál az ingyenes adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. [njt.hu]
Egy példán keresztül szemléltetve ez a következőképpen néz ki. Tegyük fel, hogy Örökhagyó (akinek nincsen túlélő házastársa) után három gyermeke, Gyermek1, Gyermek2 és Gyermek3 örökli a 150 egység értékű hagyatékot. Azonban Örökhagyó még életében Gyermek2 részére 60 egység értékben ingyenes juttatást adott kikötve a hozzászámítást. Ekkor a 150 egységhez hozzá kell adni Gyermek2 korábban kapott 60 egységnyi juttatását, és az így kapott 210 egységet kell három részre osztani a következőképpen:
- Gyermek1 kap 70 egységnyit,
- Gyermek2 csak 10 egységet kap a 150 egység értékű hagyatékból, hiszen ő korábban már megkapott 60-at (10+60=70),
- Gyermek3 pedig 70 egységnyit kap a hagyatékból.
Ha az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, de a többletet visszatéríteni nem köteles.
Az előző példán keresztül szemléltetve tehát, ha Gyermek2 nem 60, hanem 90 egység értékben kapott korábban ingyenes juttatást a 150 egység értékű hagyaték mellett, akkor elvileg 240 (150+60) egységet kellene három részre osztani, ami egy 80 egység örökrészt jelentene. Azonban a fenti szabály értelmében Gyermek2-nek nem kell visszatérítenie azt a 10 egység többletet, amivel az általa kapott korábbi juttatás meghaladja a megállapított örökrészt. Így a 150 egységnyi hagyatékot két részre kell osztani Gyermek1 és Gyermek3 között, ami tehát 75-75 egység lesz.
A házastárs öröklése
Az örökhagyót túlélő házastárs öröklése attól függ, hogy az örökhagyónak vannak-e leszármazói, illetve életben vannak-e a szülei.
Leszármazók mellett
A házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Ki kell emelni, hogy a házastárs bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását.
Például tegyük fel, hogy Örökhagyó 150 egység értékű hagyatékot hagy maga után, amelyből 60 egységet a feleségével közösen lakott lakás tesz ki. Az örökösök Feleség, Gyermek1 és Gyermek2. A hagyatékból való részesedés az alábbiak szerint alakul:
- Feleség a lakáson kívüli hagyaték egyharmad részét, vagyis 30 egységet örököl, illetve holtig tartó haszonélvezetet kap a lakáson,
- Gyermek1 a lakás tulajdonjogának felét, illetve az egyéb hagyaték harmadát kapja meg, tehát 30 egység értéket a lakásból és 30 egységet a hagyaték többi részéből,
- Gyermek2 pedig a lakás tulajdonjogának másik felét, illetve az egyéb hagyaték harmadát kapja meg, tehát szintén 30 egység értéket a lakásból és 30 egységet a hagyaték többi részéből.
Szülők mellett
Amennyiben az örökhagyónak nincsen leszármazója, vagy az nem örökölhet, azonban szülei még élnek, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A hagyaték fennmaradó részének felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha pedig az öröklésből az egyik szülő kiesik, helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. [mokk.hu]
Például, ha az Örökhagyó (akinek nincsenek leszármazói, azonban szülei és felesége élnek) után maradt hagyaték értéke 150 egység, amiből 60 egységet a közösen lakott lakás tesz ki, akkor az öröklés a következőképpen alakul:
- Feleség örökli a lakást (60 egység) és a fennmaradó hagyaték felét, azaz 45 egységet (összesen 105 egység),
- Anya és Apa pedig a fennmaradó hagyaték másik felét öröklik egyenlő arányban, tehát mindketten 22,5 egységet.
Amennyiben azonban Örökhagyónak csak az anyja él a hagyaték megnyílásakor, akkor a helyzet a következőképpen változik:
- Feleség ugyanúgy megkapja a lakást (60 egység), azonban az előző esethez képest többletként megkapja Apa örökrészének felét, tehát a fennmaradó hagyaték 5/8-ad részét, azaz 56,25 egységet kap (összesen 116,15 egység),
- Anya pedig az előző esethez képest többletként kapja Apa örökrészének másik felét, tehát a fennmaradó hagyaték 3/8-ad részét, azaz 33,75 egységet örököl.
Egyedül
Ez a legegyszerűbb eset, hiszen, ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
Felmenők öröklése
Amennyiben az örökhagyónak nincs sem leszármazója, sem pedig házastársa, utána a felmenői, illetve azok leszármazói örökölnek.
A szülők és leszármazóik
Ha az örökhagyónak nincsen leszármazója sem házastársa, a szülei örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha valamelyik szülő már nem él (vagy nem örökölhet), az ő helyén az ő leszármazói – tehát az örökhagyó testvérei vagy azok gyermekei – örökölnek, ugyanazon logika szerint, ahogyan láttuk ezt a leszármazók esetében.
A nagyszülői és dédszülői parentéla
Amennyiben a szülői ágon nem lelhető fel senki, az örökhagyó a nagyszülei örökölnek. Itt a hagyaték négy részre oszlik a négy nagyszülő között. Ha egy nagyszülő kiesik, helyét az ő leszármazói (nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek), azok hiányában pedig nagyszülőpárja (és leszármazói) veszik át. Ha egy teljes nagyszülői pár kiesik leszármazók nélkül, részüket a másik nagyszülőpár örökli. Ez a sorminta folytatódik a dédszülői parentélában is. [oroklesijog.hu]
Távolabbi felmenők
A törvény nem áll meg a dédszülőknél, ugyanis, ha az eddigi szinteken nincs örökös, a vagyon a még távolabbi felmenőkre száll, fejenként egyenlő arányban.
Ági öröklés
Az ági öröklés a magyar öröklési jog egyik speciális intézménye, amelynek alapvető célja, hogy ha az örökhagyónak nincsenek leszármazói, a család felmenőitől származó vagyon ne vándoroljon idegen ágra, hanem szálljon vissza arra a családi vonalra, ahonnan az eredt. Az alábbiakban áttekintjük az ági öröklés feltételeit, rendjét és korlátait.
Mi minősül ági vagyonnak?
Az örökhagyó hagyatékában élesen elkülönül az ági vagyon és az úgynevezett szerzeményi vagyon. Ági öröklés alá akkor esik egy vagyontárgy, ha az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult. Szintén ági jellegű az a vagyontárgy, amelyet az örökhagyó a testvérétől vagy annak leszármazójától szerzett ingyenesen, feltéve, hogy azt a testvér (vagy leszármazója) korábban a közös felmenőtől kapta.
Lényeges, hogy az ági jelleget nem hivatalból vizsgálják. Azt annak kell bizonyítania, aki ezen a címen támaszt igényt a hagyatékra. Ha az ági jelleg nem bizonyítható, vagy nincs ági örökös, a vagyontárgy a szerzeményi vagyon sorsára jut. [njt.hu]
Az ági örökösök köre
Az ági öröklés rendje kötött, és a következő sorrendet követi:
- Szülő: Elsősorban a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra.
- Testvér és leszármazói: Ha a szülő kiesett az öröklésből, helyén leszármazói (az örökhagyó testvérei, unokaöccsei, unokahúgai) örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ezzel a szülői parentélával az oldalági öröklés le is zárul; távolabbi oldalági rokonok (pl. nagybácsi) nem lehetnek ági örökösök.
- Távolabbi felmenők: Ha sem a szülő, sem annak leszármazója nem tud örökölni, a nagyszülő, majd a távolabbi felmenők következnek, feltéve, hogy a vagyontárgy éppen róluk vagy az ő felmenőjükről szállt az örökhagyóra.
A házastárs haszonélvezeti joga
Az örökhagyó házastársát az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Ezen haszonélvezeti jog megváltható, amelyre az alábbi szabályok vonatkoznak:
- Mind a házastárs, mind az ági örökös bármikor kérheti a megváltást a jövőre nézve.
- Kivétel ez alól az örökhagyóval közösen lakott lakás és annak berendezési tárgyai, amelyeken a házastárssal szemben a megváltás nem kényszeríthető ki.
- Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
Kivételek és korlátozások
Nem minden ingyenesen szerzett tárgy válik ági vagyonná. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki:
- a szokásos mértékű ajándékra;
- az olyan vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg (bár ha helyébe más tárgy lépett, vagy az értékén mást vásároltak, az ági jelleg átszállhat az újra);
- visszterhes szerződéssel (pl. öröklési szerződéssel) szerzett vagyonra.
Az ági örökséget főszabály szerint természetben kell kiadni, de ha ez lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság pénzbeli kiegyenlítést is elrendelhet. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy az örökhagyót az ági vagyon tekintetében is megilleti a végrendelkezési szabadság, így, ha érvényes végrendeletet hagy, az ági öröklés szabályai csak akkor érvényesülnek, ha a végrendelet nem terjed ki a teljes vagyonra. [oroklesijog.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződésszegéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
