A tartási szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyik fontos, szociális szerepet is betöltő jogintézménye, amely különösen az idős, egyedülálló vagy gondozásra szoruló személyek számára nyújthat lehetőséget.
A társadalom elöregedésével (Magyarországon a 65 év felettiek aránya közel 21%) egyre nő a magukról önállóan gondoskodni nem tudók száma, akik közül nem mindenki tud családi segítségre támaszkodni. A tartási szerződés lehetőséget ad arra, hogy e korosztály tagjai megfelelő ellátáshoz és gondozáshoz jussanak vagyonuk fejében. [ycharts.com]
Alimentációs jogviszony
Az alimentáció a latin „alimentare” (táplálni) szóból származó kifejezés, amely az életfenntartást, létfenntartást és ellátást jelenti. Az alimentációs jogviszonyok olyan kötelmi jogi konstrukciók, amelyek célja a jogosult létfenntartásának, ápolásának és megélhetésének javítása. [ojs.elte.hu]
Ezen típusú jogviszonyokra a következő tulajdonságok jellemzőek:
- tartás, gondozás, ellátás, gondoskodás a jogosult igénye szerint;
- tartósság;
- bizalmi viszony;
- ellenszolgáltatás.
Az ilyen típusú létfenntartást szolgáló jogviszonyok alapulhatnak törvényi előíráson, mint ahogy az a házastársi tartás, az élettársi tartás és a rokontartás esetében történik, illetve keletkezhetnek szerződéssel, mint például a tartási szerződés, az életjáradéki szerződés, a gondozási szerződés vagy az öröklési szerződés. [folyoirat.ludovika.hu]
Ebben a cikkben tehát a tartási szerződés szabályait mutatjuk be részletesen.
Jóerkölcsbe ütközik vagy sem?
Az alábbi esetben a felperes szerette volna, ha a bíróság megállapítja az édesapja és az alperes közti tartási szerződés érvénytelenségét, mert az szerinte jóerkölcsbe ütköző volt. [Győri Ítélőtábla Pf.III.20.175/2022/3/I. határozata]
A felperes idős édesapja nem ápolt jó viszonyt a felperessel és családjával. 2019. őszén ismerkedett meg az alperessel, aki 2020 elejétől gondoskodni kezdett róla. Bevásárolt számára, takarított nála, alkalmanként ebédet vitt neki, sokat beszélgettek. A felperes édesapja hálából a gondoskodásért 2020. júliusában ajándék címén 18 millió forintot utalt az alperesnek.
Ezt követően még júliusban a felperes édesapja, mint eltartott és az alperes, mint eltartó tartási szerződést kötöttek. Az alperes napi négyszeri étkezés biztosítására, a háztartási teendők teljeskörű ellátására, az eltartott megfelelő ruházatának, általános ápoltságának biztosítására volt köteles. Az alperes kötelezettsége volt továbbá a napi a kapcsolattartás, az eltartott családi ünnepeinek lebonyolítása, gondoskodás az eltartott orvosi felügyeletéről, ápolásáról, kórházi kezeltetéséről, gyógyszereinek beszerzéséről, rehabilitációs kezeléséről, utaztatásáról, illetve az eltartott illő eltemettetéséről. A felek az alperes által vállalt tartás havi értékét 120 ezer forint összegben állapították meg. Az eltartott az alperesre ruházta át ingatlana tulajdonjogát a javára szóló holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása mellett, továbbá – a pénzvagyona kivételével – a meglévő ingóságai tulajdonjogát is azzal, hogy azok használatának jogát holtáig fenntartotta.
Később a szerződés keretein kívül a felperes édesapja a forint és deviza számláján nyilvántartott pénzeszközök vonatkozásában is az alperest jelölte meg kedvezményezettként. 2020 novemberében az eltartott elhunyt.
A felperes tehát keresetet nyújtott be, amelyben a néhai édesapja és az alperes által kötött tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Azt állította, hogy néhai édesapja sem anyagilag, sem fizikális értelemben nem szorult gondozásra. Azzal érvelt továbbá, hogy az édesapja életkorára, valamint az alperes által megszerzett ingatlannak, a bankszámlákon lévő összeg értékének, továbbá a tartás havi értékének egymáshoz viszonyított arányára tekintettel a tartási szerződés a szerencseelemet teljes mértékben nélkülözte. A szerződés egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosított az alperes számára, ezért az jóerkölcsbe ütközik.
Az alperes ezzel ellentétesen kifejtette, hogy nem csak fizikálisan gondoskodott a felperes édesapjáról, hanem törődött vele, sokat beszélgettek. Emellett ételt vitt neki, ruházatának tisztántartásáról, lakása takarításáról gondoskodott. Kiemelte, hogy a tartási szerződés tárgyát az ingatlan, illetve az abban lévő ingóságok képezték. Az eltartott bankszámláján lévő összeg nem tartozik a hagyatékhoz, ahogyan a 18 millió forint pénzösszeg sem, mivel azt ajándékba kapta. Utalt arra is, hogy az ingatlan értékét a holtig tartó haszonélvezeti jogra és a lelakott állapotára tekintettel állapították meg. Mindezekre tekintettel, a szerződés nem nélkülözte a szerencseelemet, így jóerkölcsbe nem ütközik.
A bíróság a keresetet elutasította. Megállapítást nyert, hogy a tartás ellenszolgáltatása a jogosult részéről a tulajdonát képező ingatlan, illetve az abban lévő ingóságok voltak, így sem a 18 millió forint, valamint a forint- és devizaszámlán lévő összegek sem vonhatók a tartási szerződés körébe.
A bíróság leszögezte, hogy önmagában a tartási szerződés szolgáltatásai közti esetleges értékaránytalanság nem eredményezheti a szerződés érvénytelenségét. E körben a szerződéskötés valamennyi körülményének, köztük a jogosult szándékának van relevanciája, jelen esetben annak, hogy az eltartott a tartási szerződés megkötését az abban foglalt tartalommal kifejezetten kívánta, illetve a szerződést kifejezetten az alperessel akarta megkötni.
Nem értett egyet a bíróság azzal sem, hogy a szerződés teljes mértékben nélkülözte volna a szerencseelemet, hiszen az eltartott ugyan idős volt, azonban jó fizikai és szellemi állapotban volt, nem szenvedett sorsszerű betegségben, így rövid időn belül való halálára az alperes nem számíthatott.
Ezekre tekintettel tehát a felperes elveszítette a pert, így az édesapja ingatlana és vagyontárgyai is maradtak az alperes tulajdonában. [jogkodex.hu]
Tartási szerződés
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. [njt.hu]
Tehát ezen jogviszony a tartásra jogosult és a tartásra kötelezett között jön létre. A kötelezett általában olyan tevékenységekre vállal kötelezettségeket, mint hogy biztosítja a jogosult lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását, vagy az eltemettetését. Ezért cserébe pedig főszabályként ellenszolgáltatás jár.
Alakiság
A tartási szerződés csakis akkor érvényes, ha azt írásba foglaljuk. Ilyen szerződések során azonban igen gyakori, hogy a tartásra jogosult ellenszolgáltatásként ingatlan tulajdonjogát ruházza a tartásra kötelezettre. Így sok esetben nem elég a “sima” írásbeli szerződés, hanem szükség van közokiratra vagy teljes bizonyító erejű magánokiratra, hiszen az ingatlan-nyilvántartásba csak így jegyezhető be a tulajdonváltozás. [vidakovics.hu]
Alanyok
A szerződés alanya mind jogosulti, mind pedig kötelezetti oldalon elvileg bárki lehet, tehát olyan személy is aki törvény alapján is kötelezett tartásra. Azonban érvénytelen lehet a szerződés, ha azt például a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő személlyel, annak közeli halála bekövetkezésének a tudatában kötik meg.
Továbbá érvénytelen – jogszabályba ütközés miatt – ha a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy az ellátásban részesülő személlyel tartási szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köt. [1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet]
A szolgáltatás
A Ptk. meghatározza, hogy mik tartoznak a tartásra kötelezett kötelezettségei közé. Eszerint kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátására, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
Ez a szabály azonban – a Ptk. legtöbb rendelkezéséhez hasonlóan – diszpozitív, ami azt jelenti, hogy szabadon el lehet tőle térni, tehát a legtöbb esetben a felek megállapodása rendezi a tartás pontos tartalmát. Fontos azonban, hogy a tartás mértéke mindig kiterjed a jogosult elemi létszükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen ellátásra és gondozásra. Ennél azonban természetesen sokkal magasabb színvonalú gondozás is rögzíthető, akár bizonyos luxusigényeket is nevesíthetnek a felek a szerződésben. [jogaszvilag.hu]
Sok esetben előfordul, hogy a felek megjelölnek egy bizonyos összeget, amely mintegy iránymutatásként szolgál a tartás mértéke szempontjából. Azonban kiemelten fontos, hogy a tartási kötelezettség nem teljesíthető ezen összeg fizetésével, hiszen ebben az esetben nem tartási szerződésről, hanem életjáradéki szerződésről lenne szó. Ezen két szerződés között tehát az alapvető különbség az, hogy amíg tartási szerződés esetén a szolgáltatás természetbeni, addig életjáradéki szerződés esetén pénz- vagy helyettesíthető dologszolgáltatásról van szó.
Szerencseelem
Szerencseszerződésnek azokat a szerződéseket nevezzük, amelyekben valamely lényeges szerződési elem kimenetele egy olyan bizonytalan eseménytől vagy feltételtől függ, amelyre a felek nem gyakorolhatnak befolyást. [kocsisszabougyved.hu]
A legtipikusabb szerencseszerződések a tartási és az életjáradéki szerződés. A tartási szerződésben a szerencseelem az, hogy a szerződés megkötésekor a felek egyike sem tudja biztosan, hogy meddig kell a kötelezettnek biztosítani a jogosult tartását. Éppen ez az ok, ami miatt az ilyen szerződések nem támadhatóak meg feltűnő értékaránytalanság miatt, ahogyan azt a fenti jogesetben is láthattuk.
Képzeljük el például, hogy egy tartási szerződés keretében a tartásra jogosult egy 50 milliós forint értékű ingatlant ruházza át a tartásra jogosultra, akinek pedig a tartási kötelezettségének teljesítése során havonta 300 ezer forint költsége keletkezik. Amennyiben a jogosult 1 év múlva hal meg, akkor a kötelezett 3 millió 600 ezer forint költség árán szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Azonban az is előfordulhat, hogy a jogosult a szerződés megkötését követően még 20 évig életben marad. Ekkor viszont a kötelezett 72 millió forint költséggel szerezné meg az ingatlant.
Megszűnés
A tartási szerződés megszűnik a jogosult halálával. Tipikus esetben a szerződés határozatlan időre szól, azonban semmi akadálya annak, hogy a felek azt határozott időre kössék meg. Amennyiben a meghatározott esemény vagy időpont hamarabb következik be, mint a jogosult halála, a szerződés ekkor szűnik meg.
Ki kell emelni, hogy a kötelezett halála ezzel ellentétben nem szünteti meg mindig a szerződést. Ebben az esetben csakis akkor szűnik meg a szerződés, ha a nyújtott tartás legalább az ellenszolgáltatás értékét elérte. Amennyiben ez nem így van, akkor a tartási kötelezettség az örökösre száll, azonban csak a tartással nem fedezett ellenszolgáltatás erejéig. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Bírósági módosítás, megszüntetés
A bíróság a felek kérelme alapján és mindkettőjük érdekeit mérlegelve módosíthatja a tartási szerződést, amennyiben annak változatlan formában való fenntartása nem indokolt.
Amennyiben valamelyik fél magatartása vagy körülményei miatt a természetbeni tartás megvalósítása ellehetetlenül, bármelyik fél kérheti a bíróságtól, hogy a szerződést véglegesen vagy az akadályozó körülmények fennállásának idejére alakítsák át életjáradéki szerződéssé. Ez esetben a bíróság az ítéletben meghatározza a kötelezett szolgáltatását.
Abban az esetben pedig, hogy ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Fontos megjegyezni, hogy ezen esetekben a bíróság nincsen kötve a felek kérelméhez, azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik. [tudastar.ingatlan.com]
Ingyenes tartási szerződés
Habár a tartási szerződés főszabály szerint visszterhes, létezik ingyenes formája is. Ebben az esetben a tartási szerződés szabályai ugyanúgy alkalmazandók, azzal a kivétellel, hogy a tartásra jogosult ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. [drmarkolevai.hu]
A Ptk. a tartási szerződéssel kapcsolatban vélelmet állít fel a közeli hozzátartozók viszonyában, mégpedig azt, hogy ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. A Ptk. szerint közeli hozzátartozónak minősül:
- a házastárs,
- az egyeneságbeli rokon,
- az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és
- a testvér.
Fontos szabály, hogy az ingyenes tartási szerződés minden esetben megszűnik a kötelezett halálával is. Továbbá a bíróság általi megszüntetésre akkor is lehetőség van, ha a kötelezettnek a szerződéskötés után a vagyoni viszonyaiban bekövetkezett kedvezőtlen változása miatt a szerződés teljesítése túlságosan nagy megterheléssel járna.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége tartási szerződéssel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Próbálja ki a Szerzi szerződésgenerátorát, mely segítségével garantáltan minőségi, naprakész, illetve hiteles dokumentumot kap kedvező áron!
