Mindannyian szerződések tucatjait kötjük meg nap, mint nap – talán anélkül, hogy tudnánk róla. Tudjuk-e azonban azt, hogy mi az a szerződésszegés? Mikor szegi meg a másik fél, vagy esetleg mi magunk a megállapodást?
- Lehetetlenülés vagy sem?
- A szerződésszegés fogalma
- A szerződésszegés különös esetei
- Késedelem
- Közbenső és előzetes szerződésszegés
- Részleges szerződésszegés
- A teljesítés lehetetlenné válása
- A teljesítés megtagadása
- Jognyilatkozat tételének elmulasztása
- Hibás teljesítés
- Kontraktuális kártérítési felelősség
- A kimentés feltételei
- A kártérítés mértéke
- Speciális felelősségi szabályok
- A felelősség korlátozása és kizárása
- Segít a Szerzi
A polgári jog egyik legfontosabb alapvetése a pacta sunt servanda elve, amely kimondja, hogy az érvényesen létrejött szerződéseket a tartalmuknak megfelelően teljesíteni kell. Amikor azonban a kötelezettség szerződésszerű teljesítése bármely tartalmi elem tekintetében elmarad, szerződésszegés valósul meg.
Ez a cikk részletesen elemzi a szerződésszegés szabályozását, a jogkövetkezményeket és a felelősségi rendszert a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tükrében.
Lehetetlenülés vagy sem?
Az alábbi ügy egy sörforgalmazó (felperes) és egy vendéglátóipari egységet üzemeltető társaság (alperes) közötti jogvita, amelynek központi kérdése az volt, hogy a bérleti jogviszony megszűnése és a pandémia miatti korlátozások a szerződés lehetetlenülését okozzák-e, vagy a rendes üzleti kockázat körébe tartoznak. [jogkodex.hu]
A felek 2016-ban kötöttek ötéves együttműködési megállapodást. Az üzemeltető vállalta, hogy meghatározott mennyiségű sört értékesít, a felperes pedig ezért cserébe szolgáltatási díjat fizetett meg előre. A szerződés rögzítette, hogy ha az üzemeltető felhagy a tevékenységgel, az súlyos szerződésszegésnek minősül, és a le nem töltött időre eső díj visszajár, továbbá meghiúsulási és nemteljesítési kötbér fizetendő.
A problémák 2018-ban kezdődtek, amikor az önkormányzat felmondta az üzlethelyiség bérleti szerződését. Bár az üzemeltető egy ideig még birtokban maradt, a pandémia alatti kényszerű zárvatartást követően, 2021 áprilisában végleg átadta az ingatlant az új tulajdonosnak. A tevékenységét máshol nem folytatta, és erről a felperest nem tájékoztatta. A felperes 2021 májusában azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és követelte a meghiúsulási kötbért, a nemteljesítési kötbért, valamint az időarányos szolgáltatási díj visszatérítését.
Az alperes érvelése két pilléren nyugodott:
- Lehetetlenülés: Érvelése szerint a szerződés a bérleti jogviszony megszűnésével magától megszűnt, így a későbbi felmondás már nem válthatott ki joghatást.
- Vis maior: Azt állította, hogy a bérlet elvesztése és a pandémia olyan külső okok, amelyekért az üzemeltető nem felelős.
Az első- és másodfokú bíróságok azonban a felperesnek adtak igazat. Megállapították, hogy az üzemeltető kockázata volt az, hogy bérleményben működik, és a tevékenységet akár máshol is folytathatta volna.
Az ügy végül a Kúria elé került, amely fenntartotta a jogerős ítéletet, és kimondta, hogy az alperes köteles megfizetni a felperes követelését. A Kúria érvelése szerint nincs szó a szerződés lehetetlenüléséről. Hangsúlyozta, hogy a bérleti jogviszony megszűnése nem jelenti a szerződés lehetetlenülését. Az üzemeltető ugyanis nem csak az adott helyszínen, hanem máshol is teljesíthette volna az értékesítési vállalást. A konkrét helyszín megjelölése csupán technikai jellegű volt (eszközök telepítése, ellenőrizhetőség).
A határozat legfontosabb megállapítása, hogy aki bérleményben folytat üzleti tevékenységet, annak kalkulálnia kell a bérleti jogviszony esetleges megszűnésével. Ez a rendes üzleti kockázat része. Mivel az üzemeltetőnek az önkormányzat felajánlott másik bérleményt (amit az üzemeltető az állaga miatt elutasított), a tevékenység folytatása nem igényelt volna olyan aránytalan áldozatot, amely az üzemeltetőtől a józan felfogás szerint nem lett volna elvárható. [a Kúria Pfv.20595/2024/6. számú precedensképes határozata]
A szerződésszegés fogalma
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A szerződésszegés objektív tény. Nemcsak a törvényben nevesített esetek (például késedelem, hibás teljesítés) tartoznak ide, hanem minden olyan magatartás vagy körülmény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés nem vagy nem a tartalma szerint realizálódik. [lexikon.uni-nke.hu]
Alapvető jogkövetkezmények
A szerződésszegés elsődleges és legközvetlenebb következménye az ellenszolgáltatás arányos csökkenése. A nem teljesült szolgáltatásért, illetve annak nem teljesült részéért ellenszolgáltatás nem jár. Ez a következmény független attól, hogy a kötelezett felelős-e a teljesítés elmaradásáért. Amennyiben azonban a fél felelőssége megállapítható, további kártérítési szankciók is érvényesíthetők.
A Ptk. a sérelmet szenvedett felet a következő jogokkal ruházza fel:
- a teljesítés követeléséhez való jog;
- visszatartási jog;
- elállás, felmondás;
- kártérítés.
Ezek a jogkövetkezmények – amennyiben nem zárják ki egymást – együttesen is alkalmazhatók (például az elállás és a kártérítés). Ezzel szemben a természetbeni teljesítés követelése és az elállás értelemszerűen kizárják egymást.
Visszatartási jog
Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését visszatarthatja, amíg a másik fél nem teljesít, vagy megfelelő biztosítékot nem ad. Ez azonban csakis a szerződésszegés fennállása alatt jogszerű. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Elállás kontra felmondás
A szerződés egyoldalú megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a szerződésszegés következtében a jogosultnál érdekmúlás következik be.
- Elállás: A szerződést a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor az eredeti állapot helyreállítása a cél.
- Felmondás: A szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Akkor alkalmazandó, ha az eredeti állapot nem állítható helyre (például irreverzibilis szolgáltatásoknál).
Az arányosság elve itt is kulcsfontosságú, hiszen kismértékű mulasztás esetén nem alkalmazható azonnali megszüntetés. Ha a jogosultat több okból is megilleti a megszüntetés joga, választhat közöttük, de a jognyilatkozatában meg kell jelölnie az okot. [njt.hu]
A szerződésszegés különös esetei
Az alábbiakban pedig nézzük meg, mi lehet például szerződésszegés!
Késedelem
A késedelem a szerződésszegés egyik legalapvetőbb esete, amelyet a Ptk. is első helyen említ a sorban.
Kötelezetti késedelem
Ha a teljesítési idő eredménytelenül telt el, a kötelezett késedelembe esik. A jogosult követelheti a teljesítést vagy érdekmúlás esetén elállhat a szerződéstől. A kötelezett pedig köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.
Jogosulti késedelem
Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, késedelembe esik. Ez kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét, és a kárveszély átszáll a jogosultra. [drlauscher.hu]
Közbenső és előzetes szerződésszegés
- Közbenső: Ha a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse (pl. munkaterület átadásának hiánya).
- Előzetes: Ha már a határidő előtt nyilvánvaló, hogy a kötelezett nem fog tudni (vagy hibásan fog) teljesíteni, a jogosult már ekkor gyakorolhatja a késedelemből vagy hibás teljesítésből eredő jogait.
Részleges szerződésszegés
Osztható szolgáltatás esetén a jogkövetkezmények főszabály szerint csak a szerződésszegéssel érintett részre állnak be, kivéve, ha ez a jogosult lényeges érdekét sértené. [jogikar.uni-miskolc.hu]
A teljesítés lehetetlenné válása
A teljesítés akkor válik lehetetlenné, ha az a szerződéskötés után beállott körülmények miatt hiúsul meg. Ekkor a szerződés megszűnik.
Fontos, hogy ha a teljesítés már a megkötéskor kizárt volt, a szerződés semmis. A lehetetlenné válásról tudomást szerző fél – függetlenül felelősségétől – haladéktalanul köteles értesíteni a másik felet. Ennek elmulasztása kártérítési kötelezettséget von maga után.
A jogkövetkezmények a felelősség alakulása szerint oszlanak meg:
- Objektív lehetetlenülés: Ha egyik fél sem felelős, a nyújtott szolgáltatások pénzbeni ellenértéke visszajár.
- Egyik fél felelőssége: A másik fél szabadul a kötelezettsége alól, és kártérítést követelhet.
- Közös felelősség: A felek a közrehatás arányában követelhetik káruk megtérítését.
Speciális szabály a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén, hogy a jogosult követelheti a maradványt vagy a dolog helyébe lépő értéket az ellenszolgáltatás arányos része ellenében. [njt.hu]
A teljesítés megtagadása
Ha valamelyik fél jogos ok nélkül tagadja meg a teljesítést, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a lehetetlenné válás jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Ez a jogosult részéről is megvalósulhat a szerződésszerű szolgáltatás átvételének elutasításával.
Jognyilatkozat tételének elmulasztása
Amennyiben egy fél a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére (például ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedély megadása) mulasztja el a jognyilatkozat tételét, azt a bíróság ítélettel pótolhatja, kikényszerítve ezzel a szerződésszerű teljesítést.
Hibás teljesítés
A szerződésszegés körébe tartozik a fentieken túl a hibás teljesítés esetei is. Azt a témát ebben a cikkünkben fejtettük ki részletesen.
Kontraktuális kártérítési felelősség
A Ptk. szétválasztja a szerződésen kívüli (deliktuális) és a szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kárfelelősséget. A kettő nem keverendő össze, így hangsúlyozzuk, hogy az alábbiakban a szerződésszegéshez kötődő kontraktuális kártérítési felelősség szabályairól szólunk.
A kimentés feltételei
A kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja az alábbi feltételek együttes fennállását:
- A szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. (vis maior: háború, elemi csapás).
- A körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható.
- Nem volt elvárható a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása. [lexikon.uni-nke.hu]
A kártérítés mértéke
A kártérítés mértéke függ a kár típusától:
- Tapadókárok: A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk (pl. értékcsökkenés, javítási költség). Erre a teljes kártérítés elve vonatkozik.
- Következményi károk és elmaradt haszon: Csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár a szerződéskötéskor előre látható volt.
Kivételt képez a szándékos szerződésszegés esete, ugyanis ekkor a teljes kárt meg kell téríteni, az előreláthatósági korlát nem alkalmazható. Fontos, hogy a szándékosság magára a szerződésszegésre vonatkozik és nem a károkozásra. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Speciális felelősségi szabályok
Non-cumul elv
A jogosult nem választhat a kontraktuális és deliktuális alapú igényérvényesítés között. Ez azt jelenti, hogy ha a felek között szerződés van, a kárigényt csak a szerződésszegés szabályai szerint lehet érvényesíteni. Ez alól kivételt képeznek az egészségügyi szolgáltatások, ahol a deliktuális szabályok az irányadók.
Ingyenes szerződések
Mivel itt hiányzik a visszterhesség, a felelősség enyhébb.
- A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért (tapadókár) a kötelezett csak akkor felel, ha a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
- A következményi károkért a felróhatósági alapú felelősség érvényesül, így mentesül a kötelezett, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Közreműködőért való felelősség
Aki más személyt vesz igénybe a teljesítéshez, annak magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a közreműködő igénybevétele jogosulatlan volt, a felelősség még szigorúbb, hiszen ekkor a kötelezettnek minden olyan kárért helyt kell állnia, ami a közreműködő igénybevétele nélkül nem következett volna be.
A felelősség korlátozása és kizárása
A felek a szerződésszegés jogkövetkezményeit korlátozhatják vagy kizárhatják, azonban ez csak bizonyos korlátok között érvényesül. Semmis ugyanis a felelősségkizárás:
- a szándékosan okozott szerződésszegésért;
- az életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért;
- fogyasztói szerződésekben a fogyasztó jogait hátrányosan érintő kikötések esetén. [njt.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződésszegéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
Próbálja ki továbbá a Szerzi szerződésgenerátorát, amely pillanatokon belül elkészíti Önnek a kívánt szerződést!
