A magyar gazdasági ökoszisztéma motorját alkotó kis- és középvállalkozások számára a jelenlegi időszak alapvető, strukturális változásokat hoz. Ritkán látható olyan komplex szabályozási hullám, amely egyszerre érinti a társasági jogi felelősséget, az adózási környezetet, a digitális közigazgatást és a fogyasztóvédelmi státuszt. A magyar vállalkozások jelentős része – a mikrovállalkozásoktól a középvállalatokig – olyan új jogi környezetben kénytelen navigálni, ahol a digitalizáció már nem választási lehetőség, hanem kényszerítő erejű norma.
A KKV-státusz jogszabályi háttere
A vállalkozások minősítése nem csupán statisztikai kérdés; ez a kapu a különféle állami támogatásokhoz, kedvezményes hitelkonstrukciókhoz és a kisvállalati adózási formákhoz. A besorolás alapját a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény adja meg, amely az uniós normákkal összhangban határozza meg a kategóriákat. A törvény szerint a KKV-minősítés három fő mutatón alapul: a foglalkoztatotti létszámon, az éves nettó árbevételen és a mérlegfőösszegen.
A besorolás során a létszámra vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg a pénzügyi mutatók (árbevétel vagy mérlegfőösszeg) közül elegendő az egyik határérték alatt maradni. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy például egy eszközigényes, de alacsony forgalmú vagy egy nagy forgalmú, de alacsony eszközállományú cég is a kedvezményezetti körben maradhasson. Fontos kiemelni azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy nem minősülhet KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy egy helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Ez a korlátozás a piaci verseny torzítását hivatott megelőzni, biztosítva, hogy a támogatások valóban a független piaci szereplőkhöz jussanak el. [nkfih.gov.hu, e-ingatlanugyvedek.hu]
A vállalkozások kategóriái
A jogalkotó a KKV-kat méretük szerint három alkategóriába sorolja: mikro, kis- és középvállalkozás. A 2026-os év egyik legfontosabb változása, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai jelentősen, mintegy 20 százalékkal emelkednek, ami több tízezer vállalkozás számára jelent adminisztratív könnyítést. [kormany.hu]
A gyakorlatban a besorolást az utolsó összevont beszámoló adatai alapján kell elvégezni. Ha egy vállalkozás újonnan alakult, a tárgyévre vonatkozó üzleti terv az irányadó. Rendkívül lényeges a köznyelvben használatos „kétéves szabály” ismerete, miszerint a KKV-státusz csak akkor változik, ha a vállalkozás két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a határértékeket vagy azok alá kerül. Ez a stabilitási mechanizmus megakadályozza, hogy egyetlen kiugróan jó vagy rossz év miatt a cég azonnal kiessen a kedvezményezetti körből. [nav.gov.hu, hvg.hu]
Partner- és kapcsolódó vállalkozások
A kis- és középvállalkozások besorolásának legkritikusabb és legtöbb hibát rejtő területe a tulajdonosi összefonódások vizsgálata. A törvény szerint nem elegendő csak a vizsgált cég adatait nézni, hanem figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozások mutatóit is. [hvg.hu]
A kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymásban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok többségével rendelkeznek, vagy döntő irányítást gyakorolnak. Ilyenkor az adatok 100 százalékát össze kell számítani. A partnervállalkozások esetében – ahol a tulajdonrész 25 százalék és 50 százalék között mozog – csak a részesedéssel arányos adatokat kell hozzáadni a saját mutatókhoz. E szabályozás célja annak megakadályozása, hogy nagy vállalatcsoportok mesterségesen, leányvállalatokra darabolva élvezzenek KKV-kedvezményeket. [hvg.hu, nkfih.gov.hu]
Gyakori esetként fordul elő, hogy egy vállalkozás azért bukik el egy pályázaton, mert a tulajdonos magánszemély más cégeinek adatait – a közös irányítás miatt – nem számították be megfelelően, így a cég valójában túllépte a KKV-határt.
A kisvállalati adó reformja
A 2026-os esztendő az adózási egyszerűsítés éve a KKV-szektor számára. A kormányzati stratégia fókuszában a kisvállalati adó (KIVA) határértékeinek megduplázása áll, amely radikálisan növeli ezen adónem vonzerejét a növekedési fázisban lévő középvállalatok számára. [kormany.hu]
A KIVA feltételrendszere
A KIVA egy speciális adózási forma, amely kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Az adó mértéke 10 százalék, alapja pedig a személyi jellegű kifizetések és a tőkemozgások egyenlege. [leitnerleitner.hu]
Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a sikeresen növekvő kisvállalkozások ne kényszerüljenek bele a bonyolultabb társasági adórendszerbe akkor, amikor éppen a legnagyobb szükségük van a likviditásra a beruházásokhoz. Az adóalap kiszámítása is egyszerűsödik, mivel megszűnik a személyi jellegű kifizetések korábbi 112,5 százalékos szorzója, a minimum adóalap pedig a garantált bérminimum 100 százaléka lesz. [bookkeepie.com]
A KKV, mint fogyasztó
A polgári jogi szabályozás az elmúlt évben jelentős módosításon esett át. A Ptk. módosítása révén bizonyos esetekben a kis- és középvállalkozások is fogyasztónak minősülnek. Ez a változás radikálisan megerősíti a kisebb cégek pozícióját a nagyobb beszállítókkal szemben.
A módosítás lényege, hogy az üzleti tevékenységükön kívül eljáró KKV-kat a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás szempontjából megilleti mindazon védelem, amely korábban csak a magánszemélyeket illette meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy kis ingatlanközvetítő iroda vagy egy egyéni ügyvéd irodai berendezést, kávéfőzőt vagy akár gépjárművet vásárol, és az adott termék nem szorosan a fő tevékenységéhez kapcsolódó ipari gép, akkor a szavatossági igények érvényesítésekor fogyasztóként léphet fel. Ezzel a bizonyítási teher megfordul: nem a KKV-nak kell bizonyítania, hogy a termék hibája már a vásárláskor fennállt, hanem az eladónak kell bizonyítania az ellenkezőjét, feltéve, hogy a hibát a teljesítést követő hat hónapon belül ismerte fel. [e-ingatlanugyvedek.hu]
Lényeges kérdésként merül fel, hogy a Ptk. ezen módosítása a gyakorlatban, valamint a jogforrási hierarchiában alacsonyabb szintű jogszabályok körében milyen változásokat eredményez, mivel a módosítás indokolásából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a részletszabályok külön rendeletben kerülnek majd meghatározásra – a Herdon Ügyvédi Iroda álláspontja szerint. [herdon.hu]
A vezető tisztségviselő felelőssége
A KKV-k vezetői sokszor tévesen gondolják úgy, hogy a korlátolt felelősségű társasági forma teljes védelmet nyújt a magánvagyonuk számára. A Ptk. azonban világosan meghatározza a vezető tisztségviselő felelősségét, amely két fő irányba mutat: a társaság és a hitelezők felé.
Felelősség a társaság felé
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ez egy szigorú, úgynevezett kimentéses felelősség. A vezető csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Gyakori példaként szemléltethető, amikor a vezető nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a cég kintlévőségeinek behajtása érdekében. Ha a társaság emiatt veszteséget szenved el, a tagok kártérítési pert indíthatnak a vezető ellen. Fontos eszköz a felmentvény, amelyet a legfőbb szerv adhat ki a beszámoló elfogadásakor. A felmentvény korlátozza a társaság későbbi kártérítési igényét, kivéve, ha a felmentvény alapjául szolgáló tények hamisak voltak.
Felelősség harmadik személyek felé
A főszabály szerint a vezető által harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel. Azonban a Ptk. rendelkezéseinek korábbi kritikái után rögzített gyakorlat szerint, ha a vezető a kárt szándékosan okozta, akkor a társasággal egyetemlegesen felel. Különösen kritikus a helyzet a társaság megszűnése után, ha a cég hitelezői kielégítetlenül maradnak, és bizonyítható, hogy a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után nem a hitelezői érdekek elsődlegessége szerint járt el, saját vagyonával köteles helytállni. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Követeléskezelés, a behajtási költségátalány
A vállalkozások közötti fizetési fegyelem fenntartásának egyik leghatékonyabb, mégis alulhasznált eszköze a behajtási költségátalány. A Ptk. alapján vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelme esetén a hitelező a késedelmi kamaton felül követelheti a behajtási költségátalányt is.
A behajtási költségátalány összege legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg. Ez a szankció automatikusan jár, nem kell hozzá külön bizonyítani, hogy a hitelezőnek merült-e fel költsége. A késedelem beálltakor érvényes MNB deviza-középárfolyam az irányadó az átszámításhoz. [helikonyveles.hu, adojogasz-ugyved.hu]
A bírói gyakorlat hangsúlyozza, hogy a fizetési késedelem a teljesítés napját követő napon áll be, függetlenül attól, hogy a számlát mikor állították ki. Fontos tudni, hogy a hitelezőnek egyéves jogvesztő határidőn belül kell bejelentenie igényét a költségátalányra, különben elveszíti azt. [jogkodex.hu]
Segít a Szerzi!
Kérdése van vagy segítségre szorul? Megoldás a Szerzi, aminek segítségével könnyedén és rövid időn belül, online felteheti a kérdését egy ügyvédnek akár a meghatalmazással kapcsolatban vagy bármely más jogi témában. Forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére!
