Lehet erkölcstelen egy szerződés? Amikor a jog jut az ember eszébe, talán egy merev, zárt, logikus és koherens szabályrendszerre gondolunk, ahol pusztán a tényeknek van relevanciája és az ember értékítélete nem számít.
A valóság azonban ennél árnyaltabb. A gyakorlatban ugyanis szerepet kaphat a társadalmi értékítélet, amelynek kitűnő példája a jóerkölcsbe ütköző szerződések kategóriája. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit is értünk eme jogi fogalom alatt.
Ügyvéd által kijátszott ingatlan
Az alábbi esetben egy ügyvéd élt vissza ügyfele bizalmával, amikor annak tulajdonában álló ingatlant játszott át a saját édesanyja számára. [A Kúria Pfv.21419/2021/9. számú precedensképes határozata]
Az ügy felperese az adósával szemben 4.500.000 Ft értékű követelését kívánta végrehajtani. Az adós azonban nem fizette meg önként a tartozást, így a felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett. A végrehajtás során a végrehajtó lefoglalt egy az adós tulajdonában álló, 10.240.000 Ft becsértékű ingatlant. Több sikertelen árverést követően a felperes árverési vevőként 5.120.000 Ft-ért megszerezte az ingatlant, úgy, hogy a vételár felét a követelésébe beszámította, így 2.560.000 Ft megfizetésére volt köteles, azonban ez az összeg sem állt rendelkezésére.
A felperes megbízott egy ügyvédet a végrehajtási eljárásban való képviselettel, aki a vételár fennmaradó részét a felperes nevében befizette. Miután az ingatlan-nyilvántartásba a felperes tulajdonjoga bejegyzésre került, a felperes és az ügyvéd adásvételi szerződést írt alá, amely szerint az ingatlant az ügyvéd édesanyja, az alperes vásárolta meg 3.000.000 Ft-ért. Az alperes tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte. A felperes pert indított a szerződés jóerkölcsbe ütköző semmissége miatt és az ügy végül a Kúriáig jutott.
A Kúria megállapította, hogy az adásvételi szerződés valóban jóerkölcsbe ütközik, és emiatt semmis a Ptk. 6:96. §-a alapján.
A felperes a végrehajtási eljárás során gazdasági előnyhöz jutott azzal, hogy a követelését beszámíthatta a vételár felébe, így egy nagyobb értékű ingatlant fél áron szerezhetett meg. Ez az előny azonban teljes egészében az alperesnél csapódott le, amikor a felperes eladta neki az ingatlant.
Az adásvétel lebonyolításában az ügyvéd közvetített, aki egyben az alperes fia és a felperes megbízottja is volt. A Kúria szerint ez a többszörös bizalmi pozíció komoly veszélyt hordozott, mivel az ügyvéd olyan belső információk birtokába jutott, amelyekkel a felperes gazdasági helyzetét, korlátozott mozgásterét, és döntési lehetőségeit kihasználva a saját hozzátartozójának szerzett vagyoni előnyt. A Kúria szerint a felperes saját érdekei ellen járt el, amely magyarázat nélkül nem értelmezhető másként, mint a megbízottja befolyása alatt hozott döntésként.
Mi az a jóerkölcsbe ütköző szerződés?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:96. §-a szerint semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A törvény azonban nem ad további támpontokat ahhoz, hogy hogyan is kell eme rendelkezést értelmezni, így a jóerkölcsbe ütközés eseteit a bírói gyakorlat munkálta ki az évtizedek során.
Jóerkölcsbe ütköző szerződésről akkor beszélhetünk, ha az ellentétes a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi normáival, értékítéletével és szokásaival. [kocsisszabougyved.hu]
A Legfelsőbb Bíróság megfogalmazása szerint a jóerkölcs azokat az általános társadalmi elvárásokat tükrözi, amelyek széles körű közmegegyezésen alapulnak. Az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek szemlélete és értékrendje szolgál iránytűként annak eldöntésében, mi számít jóerkölcsösnek és mi nem. [erthetojog.hu]
A jóerkölcsbe ütközés szempontjából a szerződés megkötésének időpontja a meghatározó, vagyis az akkor érvényben lévő erkölcsi normák vizsgálata az irányadó. Lényeges, hogy nem egy-egy társadalmi réteg vagy egyén nézetei a mérvadók, hanem azok az erkölcsi szabályok, amelyeket a társadalom egésze általánosan elfogadottként ismer el. [kocsisszabougyved.hu]
Mióta létezik a jogban?
A szerződéskötés szabadsága az egyik alapelv a polgári jogban: az emberek szabadon dönthetnek arról, hogy kivel, milyen feltételekkel kötnek szerződést. Ez a szabadság azonban nem korlátlan. Már az ókori Rómában is létezett olyan szabály, hogy egy megállapodás akkor sem érvényes, ha az sérti a társadalmi erkölcsöt – ezt nevezték „boni mores” -nek, azaz „jó erkölcsöknek”. A római jogászok például elutasították az olyan szerződéseket, amelyek becstelen vagy tisztességtelen célt szolgáltak. [Zimmermann, Reinhard: The Law of Obligations: Roman Foundations of the Civilian Tradition, Oxford University Press, 1996.]
A középkorban az egyház is hangsúlyozta, hogy a szerződéseknek erkölcsöseknek kell lenniük. Később, a 19. században megszületett polgári törvénykönyvek – mint a francia Code civil vagy a német BGB – ugyan nagy hangsúlyt fektettek a szerződéses szabadságra, de továbbra is tiltották azokat a megállapodásokat, amelyek a közfelfogással vagy a társadalmi erkölccsel szembementek. [ias.jak.ppke.hu]
Magyarországon a régi szokásjog és a Tripartitum is elismerte, hogy nem minden megállapodás lehet érvényes. A jóerkölcsbe ütköző szerződéseket azonban először az 1959-es Ptk. fogalmazta meg egyértelműen, majd a 2013-as új Ptk. is átvette ezt a szabályt.
Mi történik, ha ilyen szerződést kötünk?
Ahogy a Ptk. is kimondja, a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. De mit is jelent a semmisség?
Érvénytelenség
Amikor egy szerződés érvénytelen, az azt jelenti, hogy a szerződés létrejött ugyan, azonban mégis valamilyen hibában szenved, így mégsem alkalmas arra, hogy a felek által kívánt joghatást kiváltsa. [kocsisszabougyved.hu]
A Ptk. szerint érvénytelen szerződés alapján sem jogot érvényesíteni, sem annak teljesítését követelni nem lehet.
Az érvénytelenségnek két fajtáját különböztetjük meg, nevezetesen a megtámadhatóságot és a semmisséget, másképp fogalmazva relatív és abszolút semmisséget.
Semmisség
A semmis szerződés a megkötése pillanatától kezdve érvénytelennek minősül. A semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, mivel a bíróság azt hivatalból köteles figyelembe venni. [njt.hu]
Tehát egy semmis szerződés esetén semmi szükség nincsen külön eljárásra, ahhoz, hogy az érvénytelennek minősüljön. Nem szükséges továbbá a semmisségre való hivatkozást a másik fél tudomására hozni.
Mivel a bíróság köteles a semmisséget hivatalból figyelembe venni, akkor is kimondhatja a szerződés érvénytelenségét, ha egyik fél sem hivatkozik erre a per során, de az ügy irataiból egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés semmis. [kocsisszabougyved.hu]
A két érvénytelenségi kategória közül tehát a semmisség a csúnyán szólva ’durvább’. A Ptk. például olyan esetekben mondja ki egy szerződés semmisségét, ha az jogszabályba, vagy amint említettük jóerkölcsbe ütközik, de semmis például az uzsorás szerződés is. [antk.uni-nke.hu]
Megtámadhatóság
A semmisséggel ellentétben a megtámadható szerződés akkor válik érvénytelenné, ha azt eredményesen megtámadták. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez esetben is már a megkötésétől kezdve lesz érvénytelen az adott szerződés. [njt.hu]
Ebben az esetben tehát már szükség van egy külön eljárásra ahhoz, hogy a szerződés érvénytelen legyen. További különbség, hogy a megtámadhatóságot a bíróság nem észleli hivatalból. Tehát ha az adott szerződéssel kapcsolatban, de más ok miatt folyik eljárás, a bíróság nem hívja fel a felek figyelmét arra, hogy a szerződés valamely érvénytelenségi ok miatt megtámadható. [erthetojog.hu]
A szerződést természetesen nem támadhatja meg akárki. Csakis az jogosult a szerződés megtámadására, akit az valamilyen formában hátrányosan érint, vagy akinek ehhez jogi érdeke fűződik, tehát aki törvényes alappal rendelkezik a megtámadáshoz. [erthetojog.hu]
A szerződést az annak megkötésétől számított egy éven belül lehet megtámadni. Ezen jog két féle módon gyakorolható, mégpedig vagy a bíróság előtt, vagy pedig a szerződéses partnerünkhöz intézett jognyilatkozattal. [njt.hu]
Megtámadási oknak minősül például, ha az egyik szerződő fél bármely okból tévedésben volt, vagy éppen őt a másik fél megtévesztéssel, vagy fenyegetéssel vette rá a szerződés megkötésére. [antk.uni-nke.hu]
Mikor ütközik egy szerződés jóerkölcsbe?
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy csakis akkor beszélhetünk jóerkölcsbe ütközésről, ha nincsen más olyan törvényes ok, amely miatt az adott szerződés érvénytelen lenne.
Például a Ptk. érvénytelenségi oknak tekinti a feltűnő értékaránytalanságot, amely azt jelenti, hogy az egyik szerződéses fél szolgáltatása jóval nagyobb értéket képvisel, mint a másik félé. Egy ilyen szerződés természetesen nem felel meg az általános társadalmi értékítéletnek sem, azonban mégsem a „jóerkölcsbe ütközés” miatt lesz érvénytelen.
A jóerkölcsbe ütközés ugyanis egy kisegítő jogintézmény, amely akkor alkalmazható, ha nem áll fent más olyan törvényes ok, amely miatt a szerződést érvénytelennek lehetne minősíteni, de az mégis olyan szinten ellentétes a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi normáival, értékítéletével és szokásaival, hogy az érvénytelensége indokolt. [kocsisszabougyved.hu]
A leggyakoribb esetek
A jóerkölcsbe ütközés mindig esetről esetre vizsgálandó, azonban az évtizedes bírói gyakorlat alapján megállapíthatóak olyan esetkörök, amelyek körében viszonylag gyakran minősülnek szerződések jóerkölcsbe ütközőnek. [Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára.]
Ezen esetkörök a következőek:
- tartási-életjáradéki-gondozási szerződéseknél [például: BH 2002.310.],
- pilótajáték elven működő rendszerhez kapcsolódó szerződéseknél [például: BH 2000.215.],
- házassági vagyonjogi szerződéseknél [például: BH 1999.409.],
- ajándékozási szerződéseknél [BH 2013.95.],
- vállalkozási (alvállalkozói) szerződéseknél [például: BH 2003.451.]
- harmadik személyek megkárosítását eredményező szerződéseknél [például: BH 2000.24., 2008.190.],
- a közvagyont érintő szerződések [például BH 2009.153.],
- a közélet tisztaságát sértő szerződések [például: BH 1993.604.],
- az üzleti tisztesség követelményeit sértő szerződések [például: Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.165/2003.].
Azt azonban fontos tudni, hogy a szerződések jóerkölcsbe ütközésének megállapítása céljából induló perek során az esetek jelentős részében a bíróság nem állapította meg ezen érvénytelenségi okot.
Bízzon a megítélésében!
Amint láthatjuk a jogban is van jelentősége annak, hogy mi is a társadalmi megítélése az egyes ügyleteknek. Éppen ezért szerződéskötéskor nem elég arra figyelni, hogy minden jogszabályt betartsunk, hanem arra is ügyeljünk, hogy ne kössünk olyan ügyleteket, amelyek valamilyen módon nem felelnek meg a közerkölcsnek.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre van szüksége bármilyen jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
