A házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban gyakran jelenik meg az a vélemény, hogy ezek a megállapodások bizalmatlanságot tükröznek a házasulandók vagy a házastársak között. A szerepük azonban másként is értelmezhető. A házassági vagyonjogi szerződés elsődleges rendeltetése a felek vagyonának védelme, valamint annak biztosítása, hogy egy esetleges válás során a vagyoni kérdések átláthatóan és lehetőleg konfliktusmentesen rendezhetők legyenek. A szerződés előnyeinek teljes körű kihasználásához szükséges, hogy a felek tisztában legyenek a vonatkozó jogszabályokkal és lehetőségekkel. Jelen cikk célja, hogy a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat közérthető formában bemutassa.
A KSH adatai szerint a 2024-es évben 46550 házasság köttetett meg, ugyanebben az évben pedig 16900 válás ment végbe. Az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutat a házasságkötések száma, azonban a válások számáról ez nem mondható el.
Vajon a házasulandók kedvét szegi a vagyoni egyet nem értés? Vajon mennyire játszik szerepet a házasság megromlásában a vagyonelosztás/szerzés? A cikk ezen kérdések megválaszolására nem terjed ki, azonban láthatjuk hogy a házasságkötés továbbra is jelentős szerepet játszik a társadalomban. Hasonlóan a válás is, hiszen a kapcsolatok egy része felbomlik – gyakran vagyoni vitákkal kísérve. Mindez indokolttá teszi a házassági vagyonjogi viszonyok előzetes, szerződéses rendezését, amely nemcsak biztonságot nyújt, hanem csökkentheti a válás során felmerülő konfliktusokat is. [ksh.hu]
Létrejötte
A Polgári Törvénykönyv értelmében házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak is köthetnek. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a házasulók a házasság megkötése előtt, a jövőre nézve rendezni tudják a vagyoni viszonyaikat. Amennyiben a házastársak később döntenek emellett, akkor ők is csak a jövőre nézve (tehát nem a házasságkötésre visszamenőleg) állapodhatnak meg. Abban az esetben, ha a házastársak semmilyen vagyonjogi szerződést nem kötnek, akkor közöttük törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis házastársi vagyonközösség áll fenn.
A Kúria egy 2022-ben hozott döntése egy olyan házassági vagyonjogi ügyben született, amelyben a felek rövid ideig tartó házasság után, házassági vagyonjogi szerződés nélkül, a közös vagyon megosztásáról vitáztak. A házassági életközösség 2016 júliusától 2018 júliusáig tartott, ezalatt gyermek nem született, a felbontásra pedig 2019-ben került sor. A közös vagyon értéke 27 877 854 forint volt, amelyből mindkét felet 13 938 927 forint illette volna meg. A felperes a közös vagyon megosztását és értékkiegyenlítés megfizetését kérte, míg az alperes vitatta a vagyonközösség létrejöttét, de másodlagosan kisebb összegű értékkiegyenlítést vállalt.
Az elsőfokú bíróság a közös vagyont megosztotta, de a felperesnek csak 3 millió forint értékkiegyenlítést ítélt meg, figyelembe véve a házasság rövid időtartamát és a méltányosságot. A másodfokú bíróság ezt az összeget jelentősen – több, mint 13 millió forintra – megemelte, hangsúlyozva, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól csak kivételesen, jogszabályi felhatalmazás alapján lehet eltérni. A Kúria megerősítette, hogy házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házastársi vagyonközösség szabályai érvényesülnek, a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy ki mennyivel járult hozzá a vagyonszaporulathoz.
A döntés jogi jelentősége abban áll, hogy megerősíti azt, hogy szerződés hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer az irányadó, az egyenlő arányú megosztástól csak szűk körben lehet eltérni, így a felek vagyoni viszonyainak tudatos rendezése kiemelt jelentőségű. [kuria-birosag.hu, jogaszegylet.hu]
Fontos megjegyezni, hogy a házasságkötéssel az életközösség létrejöttét is vélelmezni kell. Életközösség az, amikor a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. A vélelem alapja az az általános tapasztalat, hogy a házasságkötéssel legtöbbször megtörténik az összeköltözés, illetve a házastársak között érzelmi és gazdasági közösség jön létre. Ezt a vélelmet a bíróságon meg lehet dönteni, amely során a bizonyítási teher a kérelmező felet terheli. [drszilagyiszbernadett.hu]
A vagyon meghatározása
A házassági vagyonjogi rendszer alapvetően két fő kategóriára osztja a házastársak vagyonát: közös vagyonra és különvagyonra. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban, és mely vagyontárgyak, tartozások tartoznak az egyes kategóriákba.
Közös vagyon minden olyan vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt, akár együtt, akár külön szereznek. Ide tartozik például a házasság alatt vásárolt lakás, autó, megtakarítás, vagy a munkaviszonyból, illetve vállalkozásból származó jövedelem is.
A közös vagyonba tartoznak a vagyontárgyak terhei (pl. egy közösen vásárolt ingatlan hiteltartozása) és azok a tartozások, amelyeket bármelyik házastárs a vagyonközösség fennállása alatt vállalt. A közös vagyon osztatlan, azaz mindkét házastársat egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy ki mennyit keres, vagy ki nevén van az adott vagyontárgy. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.[rsm.hu]
A különvagyon a házastárs kizárólagos tulajdonát képezi. Ide tartozik:
- A házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy (pl. házasság előtt vásárolt lakás).
- A házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve minden ingyenes juttatás.
- A szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (pl. szerzői jog), kivéve a házasság alatt esedékes díjakat, amelyek közös vagyonná válnak.
- A személyét ért sérelemért kapott juttatás (pl. sérelemdíj).
- A személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak (pl. ruházat, mindennapi használati tárgyak).
- Az a vagyontárgy, amelyet a különvagyon értékén vásároltak, illetve a különvagyon helyébe lépő érték (pl. a házasság előtti lakás eladásából vett új lakás). [drszilagyiszbernadett.hu]
A különvagyonnak az a haszna, amely a fenntartási, kezelési költségek és terhek levonása után fennmarad (pl. egy örökölt lakás bérleti díja) közös vagyonná válik, ha a házassági életközösség alatt keletkezik. Fontos szabály még, hogy az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, ami a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési vagy felszerelési tárgy helyébe lép, akkor az 5 évi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Fajtái
A közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer a házassági vagyonjogban alternatív, szerződéses alapon választható rendszerek, amelyeket a Ptk. kifejezetten nevesít. Ezek mellett azonban lehetőség van arra, hogy a házastársak vagyoni viszonyaikat rugalmasan, saját igényeik szerint rendezzék ezen két rendszeren kívül. A két rendszer közötti választás jelentős hatással van arra, hogyan alakulnak a házastársak vagyoni jogai és kötelezettségei a házasság alatt és annak megszűnésekor.
Közszerzeményi rendszer
Ha a felek házassági szerződésben a közszerzeményi rendszert választják, akkor a házasság ideje alatt mindketten önállóan szereznek vagyont, vagyis a vagyontárgyak különvagyonként kezelendők. A házasság megszűnésekor viszont – hacsak másként nem állapodnak meg – bármelyik házastárs követelheti a közszerzeménynek minősülő vagyonszaporulat megosztását. Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastárs vagyonában az életközösség megszűnésekor megmarad, a különvagyona és az adósságok ráeső részének levonását követően. [csaladesjog.hu]
Ez a megoldás a vagyonelkülönítés és a közös vagyon rendszerének egyfajta kombinációja: a házasság alatt mindkét fél megőrzi vagyoni függetlenségét, ugyanakkor a kapcsolat lezárásakor kiegyenlítés történik. Ennek előnye, hogy a házasság idején nincs kockázat a másik fél adósságai miatt – például a vállalkozóként tevékenykedő egyik házastárs hitelezői nem érvényesíthetik követeléseiket a másik fél vagyonával szemben.
Ez a konstrukció különösen akkor lehet célszerű, ha az egyik fél vállalkozást vezet, hiszen ilyen esetben egy esetleges fizetésképtelenség nem sodorja veszélybe a másik házastárs vagyonát.
Vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítési rendszer sokszor azoknál fordul elő, akiknek már nem az első házasságkötésére kerül sor, mondván tanultak a hibájukból. Röviden azt értjük alatta, hogy a házastársak között nem jön létre vagyonközösség, tehát minden vagyontárgy azé, aki megszerezte, a vagyonukat önállóan használják, azzal önállóan rendelkeznek és a tartozásokért is önállóan felelnek (pl. lakáshitel esetén nem lesz adóstárs a házastárs). Azaz, ahogyan az elnevezésből is látszik, teljesen elkülönül a vagyonuk, így ha megszűnik a házasság, akkor nincs osztozkodás, mindenki azt viszi magával, ami már a házasság előtt az övé volt, illetve amit a házasság fennállása alatt szerzett. [jogado.hu]
A házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben rendelkezhetnek úgy, hogy csak egyes vagyontárgyak ne képezzék a közös vagyon részét – például meghatározhatják, hogy a lakás valamelyikük külön tulajdona marad, míg a nyaraló közös lesz. Lehetőség van arra is, hogy a közös vagyoni rendszerből teljes egészében kizárják magukat, és minden vagyonelemet különvagyonként kezeljenek.
Bár a felek külön vagyont kezelnek, jogszabály rögzíti azt a kötelezettségüket, hogy együtt gondoskodjanak a közös otthon fenntartásáról és a gyermekek ellátásáról. Ezt teljesíthetik pénzbeli hozzájárulással, vagy olyan természetbeni módon, mint például a házimunka vagy a gyermekek nevelése, melyek ugyancsak hozzájárulásnak számítanak. [drmarkolevai.hu]
Érvényessége
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt
- közokiratba vagy
- ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. [mikro.hu]
Létezik egy országos adatbázis, amelyben a házassági és élettársi vagyonjogi szerződéseket tartják nyilván (HÉVSZNY). Ezt a rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, valamint a közjegyzők működtetik.
A nyilvántartás célja, hogy egyszerűsítse annak igazolását, hogy egy ilyen szerződés valóban létrejött. A nyilvántartásban szereplő adatok – amíg annak ellenkezője nem bizonyított – igazolják a szerződés meglétét. Fontos, hogy a szerződés érvényessége nem függ a nyilvántartásba történő bejegyzéstől, viszont az harmadik személyekkel (pl. hitelezőkkel) szemben csak akkor hatályos, ha szerepel a nyilvántartásban, vagy ha bizonyítható, hogy az érintett fél tudott vagy tudnia kellett a szerződésről és annak tartalmáról. [mokk.hu]
A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése
A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. Mielőtt a házastársak ténylegesen együtt élnének (tehát az életközösség még nem kezdődött meg), a szerződést bármikor megszüntethetik, ez kétféleképpen történhet:
- Közös felbontás: mindkét fél egyetért, így közösen bontják fel.
- Egyoldalú elállás: bármelyik fél önállóan is dönthet úgy, hogy nem kívánja a szerződést fenntartani.
Ez azt jelenti, hogy amíg a házassági életközösség nem kezdődött el, a szerződés viszonylag szabadon, egyszerűen megszüntethető.
A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg. Ha a házastársak már együtt élnek, vagyis fennáll az életközösség, a szerződést csak a jövőre nézve lehet megszüntetni, ami azt jelenti, hogy a szerződés megszűnésétől kezdve a házastársi vagyonközösség szabályai lesznek érvényesek, de a már megtörtént vagyoni rendelkezéseket nem lehet visszamenőleg megváltoztatni.
A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha
- a bíróság a Ptk.-ban meghatározott esetben megszünteti: ilyen ok lehet például, ha a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, vagy ha valamelyik fél jogait vagy jogos érdekeit súlyosan sérti.
- megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat.
Érdemes itt megemlíteni a vagyonközösség megszűnésének eseteit, melyre három mód áll fenn. Az egyik, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják. Ez azt jelenti, hogy eddig vagyonközösségben éltek, de a szerződés megkötésétől kezdve már elkülönül a vagyonuk. Megszűnik továbbá a vagyonközösség, ha azt a bíróság valamelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszünteti. Erre példa lehet az az eset, amikor az egyéni vállalkozó házastárs ellen végrehajtási eljárás indult.
A vagyonközösség automatikusan megszűnik, ha a házassági életközösség megszűnik, azaz a felek ténylegesen külön élnek, és a közös életvitel megszakad. Ez a helyzet leggyakrabban válás esetén áll fenn, de előfordulhat tartós különélés esetén is. Ettől azonban el kell különíteni a házassági vagyonjogi szerződés megszűnését.[net.jogtar.hu]
A házassági vagyonjogi szerződés előnyei
A házassági vagyonjogi szerződés megkötése számos előnnyel jár, amelyek mindkét fél számára biztonságot és átláthatóságot teremtenek.
- Vagyonvédelem: A szerződés megóvhatja a felek saját vagyonát például vállalkozói kockázatok vagy adósság esetén.
- Átláthatóság: Egyértelműen rögzíthető, mely vagyontárgyak tartoznak a közös, illetve a különvagyonba.
- Jogviták megelőzése: Válás vagy öröklés esetén a szerződés egyértelmű helyzetet teremt, csökkentve a hosszú pereskedés esélyét.
- Rugalmasság: A felek szabadon dönthetnek a szerződés tartalmáról, akár csak bizonyos vagyontárgyakra is köthetnek eltérő megállapodást.
- Adósságok elkülönítése: Világosan meghatározható, hogy mely tartozásokért ki felel.
A szerződés nem csupán válás esetére nyújt megoldást, hanem a házastársak közötti pénzügyi átláthatóságot is elősegíti. A szerződés megkötésekor célszerű jogi szakértő bevonása, aki biztosítja, hogy a megállapodás mindkét fél érdekeit képviselje, és a jogszabályoknak megfelelően készüljön el.
Segít a Szerzi!
Ha segítséget szeretne akár egy házassági vagyonjogi szerződés aláírása előtt, akár annak összeállításában, nyugodtan forduljon a Szerzi oldalán regisztrált megbízható ügyvédekhez, akiktől online jogi tanácsadás keretében minden kérdésére választ kaphat. Ne felejtse, hogy nem feltétlenül negatív kimenetelű, főleg ha tudatosan, szakértők segítségével döntünk egy ilyen szerződés elkészítése mellett. A legtöbb esetben a párok olyan heves, érzelmekkel teli életszakaszukban kötik a szerződéseket, amikor nem is gondolhatják, hogy egy esetleges válás milyen negatív következményeket gördíthet útjukba. Ne bízza a véletlenre!
