A családjog alapvető pillére a leszármazás rendezése, ám a biológiai származás önmagában nem feltétlen hoz létre jogi köteléket. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szigorú sorrendben felállított vélelmeken keresztül szabályozza, kit tekint a törvény a gyermek apjának, biztosítva ezzel a családi jogállás stabilitását.
De vajon mi a teendő, ha a jogi vélelem ellentmond a valóságnak? Lehetséges-e, hogy egy férfi úgy váljon teljes hatályú apává, hogy valójában nem ő a biológiai szülő? Miként befolyásolja az apaságot, ha egy új házasság felülírja a korábbi férj? Megtarthatja-e a gyermek a nevét, ha az apasági vélelem megdőlt?
Ebben a cikkünkben az apasági vélelem szabályait mutatjuk be részletesen, amelyben választ kaphat kérdéseire.
Mi minősül tudomásszerzésnek?
Az alábbi ügy lényegi kérdése az volt, hogy az apaság vélelmének megdöntésére vonatkozó jogvesztő határidő esetében mi minősül a megtámadás alapjául szolgáló tényről való tudomásszerzés időpontjának. [jogkodex.hu]
A felperes férfi és felesége 1996. augusztusában kötöttek házasságot, amelyből 2003. novemberében született első, majd 2005. júliusában második gyermekük. Házasságuk fennállása alatt a felperest a testvére figyelmeztette felesége esetleges hűtlenségére, de ő tagadta azt.
A házasságot 2006. októberében felbontották, a gyermekeket pedig az anyánál helyezték el. A felperes gyermektartásdíj-fizetési kötelességének egy részét a vagyonközösség megszüntetése során beszámították. A beszámítás 2013-ban járt le, így a volt feleség jelezte, hogy teljes összegű tartásdíjra tart igényt. A felperes ezt követően keresetet nyújtott be gyermektartásdíj leszállítása iránt, azonban a per első tárgyalását megelőzően, a testvére közölt vele olyan információkat a volt feleségéről, amelyek kétséget ébresztettek benne a gyermekek apaságát illetően. Ezen közlések és a megnövekedett tartásdíj iránti igény hatására a felperes 2013 szeptemberében DNS-tesztet végeztetett, melynek eredménye kizárta a felperes apaságát mindkét gyermek vonatkozásában.
A felperes a 2014. júniusában benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy nem ő a gyermekek apja. Keresetét a DNS-vizsgálat eredményére alapozta, állítása szerint ebből az eredményből szerzett tudomást arról, hogy nem ő a gyermekek apja. Az alperesek (volt feleség és a gyerekek) a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a felperes keresete elkésett, mivel a felperes már korábban tudomást szerzett a megtámadás alapjául szolgáló tényekről, így a keresetét megelőzően az egy éves határidő már eltelt.
Miután az első- és másodfokú bíróságok – az alperes érvelését elfogadva – a keresetet elutasították, az ügy a Kúria elé került felülvizsgálatra. A Kúria pedig hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a gyermekeknek nem a felperes a vér szerinti apja.
Az ítéletben kimondta, hogy a tényszerű megalapozottságot nélkülöző híresztelések, pletykák vagy gyanú nem elegendőek ahhoz, hogy a megtámadási határidő elkezdődjön. A Kúria szerint a DNS-vizsgálat eredménye – mint gyakorlatilag kétséget kizáró bizonyosságot adó tény – alapozhatja meg a határidő kezdetét abban az esetben, ha a vélelmezett apa korábban nem rendelkezett hitelt érdemlő információkkal, és jóhiszeműen bízott házastársa hűségében. [a Kúria Pfv.20936/2016/3. számú precedensképes határozata]
Az apai jogállást keletkeztető tények
A törvény négy olyan jogi tényt nevesít, amely apai jogállást hoz létre:
- Házassági kötelék.
- Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (élettársak esetén).
- Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat.
- Bírósági határozat.
Ezek a vélelmek egyenértékűek, de a felsorolás egyben szigorú sorrendiséget is jelent. Ez azt jelenti, hogy egy későbbi vélelem csak akkor alkalmazható, ha az előtte álló nem áll fenn, vagy azt sikeresen megdöntötték.
Az egyes apasági vélelmek szabályai
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit is jelent az, hogy vélelem. A vélelem olyan, valószínű vagy lehetséges feltételezés, melyet a jogalkalmazás során bizonyítás nélkül is valóságnak fogadunk el. A vélelemnek két fajtája van, mégpedig a megdönthető és a megdönthetetlen vélelem. Ezek között a különbség, hogy megdönthető vélelem esetén lehetőség van annak a bizonyítására, hogy a feltételezett tény nem felel meg a valóságnak, azonban megdönthetetlen vélelem esetén erre nincsen lehetőség. [ijoten.hu]
Az apasági vélelem egy megdönthető vélelem, amely a fent említett négy módon keletkezhet. A következőkben ezeknek a szabályait részletezzük.
Házassági köteléken alapuló vélelem
Ez a vélelem a leggyakoribb és ez az elsődleges a felsorolásban. A törvény szerint a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig (vagy annak legalább egy része alatt) házassági kötelékben állt. A vélelem beálltához semmilyen külön nyilatkozatra nincs szükség, az automatikusan létrejön.
- A vélelmezett fogamzási idő: a gyermek születésétől visszafelé számított 182. és 300. nap közötti időtartam. Azonban bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
- Házasság megszűnése után: ha a gyermek a házasság megszűnése után 300 napon belül születik, az apa továbbra is a volt férj. Ha azonban az anya újból házasságot köt, az új férjet kell apának tekinteni még akkor is, ha a korábbi házasság megszűnése óta nem telt el 300 nap. Ha ez az új vélelem megdől, lép életbe a mögöttes apasági vélelem, amely a korábbi férjet tekinti apának. Például, ha az anya házassága a gyermek születése előtti 250. napon szűnik meg, azonban a gyermek születése előtt 25 nappal új házasságot köt, akkor az új férje lesz a vélelmezett apa. [njt.hu]
Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem
Ha az apaság házasság alapján nem állapítható meg, apának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával élettársi kapcsolatban állt, és közösen asszisztált reprodukciós eljárásban vettek részt, feltéve, hogy a gyermek ebből az eljárásból származik. Fontos, hogy ez a vélelem független attól, hogy a gyermek a férfi saját ivarsejtjéből vagy donorétól származik-e.
Ha az anya az eljárás után, de a szülés előtt házasságot köt egy másik férfival, a vélelem továbbra is a reprodukcióban részt vett élettársat tekinti apának, nem pedig az új férjet. Az a tény sem érinti eme vélelmet, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el. [drujvary.hu]
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem
Ez az apaság elismerésének önkéntes formája. Akkor van helye, ha ez előző vélelmek nem állnak fenn, vagy azok megdőltek. A nyilatkozat az alábbi feltételek teljesülése esetén keletkeztet apasági vélelmet:
- Korkülönbség: a nyilatkozatot tevő férfinek legalább 16 évvel idősebbnek kell lennie a gyermeknél.
- Személyesség: a nyilatkozat csak személyesen tehető meg.
- Hozzájárulások: szükséges az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselője, és ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, a gyermek hozzájárulása is.
Ugyanakkor nem feltétel, hogy a nyilatkozattevő a gyermek biológiai apja legyen. A jogalkotó ezt azért teszi lehetővé, hogy a gyermek családi jogállásának rendezett lehessen.
Bírósági határozaton alapuló vélelem
Ha az apaság sem házasság, sem reprodukciós eljárás, sem elismerő nyilatkozat alapján nem állapítható meg, a bíróságtól kérhető az apaság megállapítása.
A bíróság azt a férfit nyilvánítja apának, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és a körülmények alapján alaposan következtethető a származás. A pert az anya, a gyermek, (halála után leszármazója) és az apa indíthatja meg.
A bizonyítás során a modern DNS-vizsgálatok 99,99%-os biztonsággal képesek igazolni a származást. [dnskozpont.hu]
Az apasági vélelem megtámadása
A Ptk. szigorúan szabályozza, hogy ki, milyen okból és mennyi ideig támadhatja meg az apasági vélelmet.
A megtámadás okai
A megtámadás alapja az, hogy a vélelmezett apa és az anya a fogamzás idején nemileg nem érintkeztek, vagy a körülmények alapján egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik (például meddőség miatt).
Ezeken felül a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem az alábbi okokból is megtámadható:
- A nyilatkozat feltételei hiányoznak (pl. nincs meg a 16 év korkülönbség).
- A nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatása alatt tették (ezen okra csakis a vélelmezett apa hivatkozhat).
- Jogszabály megkerülése céljából tették (pl. örökbefogadási szabályok kijátszása). [njt.hu]
Mikor kizárt a vélelem megtámadása?
Nem lehet az apaság vélelmét megtámadni, ha
- a származás reprodukciós eljárás következménye, kivéve, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá, vagy
- az apaságot bíróság állapította meg.
Kik jogosultak a perindításra?
A pert személyesen kell megindítani. Erre jogosult:
- a vélelmezett apa.
- az anya (kiskorú gyermekével együttesen, gyámhatósági jóváhagyással).
- a gyermek.
- a gyermek leszármazója (a gyermek halála után).
- az anya volt férje (a mögöttes vélelem esetén).
- az ügyész vagy a gyámhatóság (kizárólag jogszabály megkerülése esetén).
Megtámadási határidők
A jogalkotó célja a családi stabilitás megőrzése, ezért határidőket állapít meg az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítására:
- Anyának és kiskorú gyermeknek: a gyermek 3 éves koráig. Ezt követően a gyermek csak nagykorúvá válása után, egy éven belül indíthat pert önállóan.
- Többi jogosultnak: a vélelem keletkezésétől számított 1 év.
- Tudomásszerzés esetén: ha a jogosult a megtámadás alapjául szolgáló tényről később értesül, a tudomásszerzéstől számított 1 év áll rendelkezésére.
- Tévedés, megtévesztés, fenyegetés: ezen okokra hivatkozva az apa a tévedés/megtévesztés felismerésétől, illetve a kényszerhelyzet megszűnésétől számított 1 éven belül. [drrozsasmonika.webnode.hu]
Egyszerűsített út: a nemperes eljárás
A Ptk.-ban szerepel egy nemperes eljárás, amely lehetővé teszi az apaság rendezését pereskedés nélkül, ha a helyzet egyértelmű. Erre akkor van mód, ha:
- Az apaság házasságon alapul, de az életközösség legalább 300 napja megszűnt.
- Van egy férfi (általában az új élettárs), aki elismeri, hogy ő a biológiai apa.
- A vélelmezett apa (férj), az anya és a tényleges apa közösen kérik a bíróságot.
Ebben az esetben a bíróság megállapítja, hogy nem a férj az apa, és ugyanabban az eljárásban az “új” apa apai elismerő nyilatkozatot tesz. [njt.hu]
Joghatások a vélelem megdőlése után
Amennyiben megdől az apasági vélelem, az addigi vélelmezett apának megszűnik az apai jogállása a gyermek vonatkozásában. Azonban a bíróság a gyermek érdekében abban az esetben is biztosíthat bizonyos maradékjogokat, ha az apasági vélelem megdöntése sikeres volt.
- Névviselés: a bíróság feljogosíthatja a gyermeket korábbi családi nevének további viselésére.
- Kapcsolattartás: a férfit, aki a gyermeket hosszabb ideig sajátjaként nevelte, a bíróság feljogosíthatja a kapcsolattartásra.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
