A munkavállaló kárfelelőssége

Kárfelelősség

A felelősség tulajdonképpen annyit tesz, hogy helyt kell állni valamilyen általunk elkövetett magatartásért. Ha magatartásunkkal valakit megsértünk, kárt okozunk, akkor viselnünk kell ennek következményeit. Ez nem csak erkölcsi helytállást jelent, hiszen komoly vagyoni következményei is lehetnek egy-egy cselekményünknek. Jelen esetben a kárfelelősség jogi felelősségnek tekintendő. [5,6,7]

A munkavállalót a munkaviszonyával kapcsolatban főszabály szerint felróhatóság terheli. Ez azt jelenti, hogy úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. [8]

Íme a kárfelelősség megállapíthatóságának feltételei:

1. munkaviszony fennállása,
2. jogellenesség,
3. kár (minden hátrány, amely valakit vagyonában vagy személyében ér),
4. ok-okozati összefüggés,
5. felróhatóság.
6. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell teljesülniük a megállapíthatóság érdekében. [9,10]
7. Munkavállalói kárfelelősség

A kárfelelősség egy több összetevős rendszer. Mivel a munkavállalók esetlegesen belefuthatnak kellemetlen szituációkba, érdemes megismerkedniük ezekkel a szabályokkal, hogy érthetőbbé váljon, minek van jelentősége a felelősség megállapítása során. [11]

A munkavállalónak alapvető kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyen. Ennek körébe tartozik mindazon testi és szellemi képesség, ami szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó feladatait ellássa. Egy sofőr például nem állíthat be a munkahelyére alkoholos befolyásoltság alatt. Egyébként ez igaz más munkaviszonyokra is. Az említett sofőr-példa természetesen büntetőjogi következményekkel is járhat (például eltilthatják a járművezetéstől). Ezen felül pedig akár a munkaviszony megszüntetését is eredményezheti. [12,13,14]

Tudta, hogy önmagában az a tény, hogy a munkavállaló megtagadja az ittasságra vonatkozó vizsgálatban (vagyis a szondáztatásban) való közreműködést, megalapozza a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését? A munkáltatónak ugyanis jogában áll ilyen következményt alkalmazni, még mielőtt egyáltalán a káresemény bekövetkezne. [15,16]

A kárfelelősség alapját egyébként a munkavállaló által végzett károkozó cselekmény adja. A cselekményével kapcsolatban a felelősség alapját két oldalról közelíthetjük meg.

Vétkességi felelősség

Az általános szabály a munkavállaló vétkes magatartásának vizsgálata. Ebben az esetben a cselekményét vétkességi felelősség alapján szándékosan vagy gondatlan módon tanúsítja. [17,18]

Szándékos egy cselekmény, amikor az egyén tudja, mit cselekszik és akarja annak a következményeit. Például: a targonca kerekeit frusztráltságában kilyukasztja, vagy ha a szolgálati autót árokba vezeti, hogy ne kelljen teljesítenie a napi feladatokat. [19,20]

Gondatlan egy cselekmény akkor, amikor az egyén nem tanúsítja a szükséges körültekintést és ezért következik be a kár. Az enyhe gondatlanság esetéről, tehát a hanyagságról akkor beszélünk, ha cselekményének következményeit azért nem látja, mivel elmulasztja a tőle elvárható körültekintést. Súlyos gondatlanságról akkor beszélünk amikor a cselekvő feltűnő közömbösséggel jár el, cselekedete következményeinek elmaradásában bízik. [21,22]

Az általános felelősség feltételei a következőek szerint határozható meg:

• a kötelezettségszegés a munkaviszonnyal összefüggő,
• a munkavállaló magatartása felróható (nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható),
• ok-okozati összefüggés a cselekmény és a kár között és
• a kár.

A felsorolt feltételek bizonyítására a munkáltató köteles. [23,24]