Ön járt már el, mint meghatalmazott? Vagy esetleg járt már el más az Ön ügyében meghatalmazás útján? Bárhogyan is felelünk eme kérdésekre, az egyértelmű, hogy bármikor kerülhetünk olyan élethelyzetbe, amikor szükségünk lesz erre a jogintézményre, így mindenképpen fontos, hogy tisztában legyünk alapvető szabályaival.
A cikk első felében bemutatjuk a meghatalmazás legfontosabb szabályait, míg a második részben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen visszaélésekre adhat lehetőséget a meghatalmazott jogköre. Célunk, hogy segítsünk megérteni a meghatalmazás jogi hátterét és felhívjuk a figyelmet a lehetséges kockázatokra.
Mi is az a meghatalmazás?
A meghatalmazás egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, amellyel valakinek képviseleti jogot adunk. Fontos már az elején tisztázni, hogy ez nem egy szerződés. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amely kötelezettséget eredményez a szolgáltatás teljesítésére, valamint jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Jól látszik tehát, hogy amíg a szerződés megkötéséhez több fél megállapodása szükséges, addig a meghatalmazás csak egy fél akaratán alapul. Ezért a meghatalmazás önmagában nem kötelezi a képviselőt semmire, hiszen a meghatalmazó nem írhat elő egyoldalúan kötelezettségeket a képviselő számára. [erthetojog.hu]
Formai követelmények
Általános szabályként a jognyilatkozatokat szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is meg lehet tenni. A meghatalmazás formájára azonban a Ptk. egy speciális szabályt ír elő. Eszerint a meghatalmazást abban a formában kell elkészíteni, amelyet a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra az adott jogszabály előír. [kocsisszabougyved.hu]
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy ingó dolog – mondjuk egy fűnyíró – adásvételére adott meghatalmazás történhet akár ráutaló magatartással is. Viszont, ha ingatlan adásvételéről van szó, akkor már kötelező az írásbeli meghatalmazás.
Ki lehet meghatalmazott?
Habár elsőre azt gondolhatnánk, hogy csak nagykorúaknak adhatunk képviseleti jogot, ez a feltevés nem igaz. Ugyanis főszabály szerint bárki lehet meghatalmazott, ideértve a korlátozottan cselekvőképes (tehát 14. életévüket betöltött) kiskorúakat is. [24.hu]
Vannak azonban olyan ügyek, ahol már nem lehet akárki képviselő. Klasszikus példa erre a perbeli képviselet, ahol pontosan meg van határozva, hogy kik képviselhetnek bennünket. Ide tartozik például az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, a hozzátartozó, vagy a pertárs. [njt.hu]
Meddig járhat el a meghatalmazott?
A legtöbb esetben akkor szűnik meg a meghatalmazás, ha a meghatalmazott már megtette azokat a nyilatkozatokat vagy cselekményeket, amelyekre a meghatalmazás feljogosította. Ekkor a továbbiakban már nincs jogosultsága az eljárásra.
A Ptk. szerint azonban a meghatalmazás anélkül is megszűnhet, hogy a meghatalmazott eljárna. Ez akkor történik meg, ha a meghatalmazó visszavonja a meghatalmazást. A meghatalmazó tehát egyoldalúan is megvonhatja a képviseleti jogot, például, ha meggondolja magát a képviselő személyével kapcsolatban, inkább maga szeretné intézni az ügyét, vagy esetleg már nincs is szükség az eljárásra. A visszavonás formájára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a meghatalmazásra, tehát ha a meghatalmazás írásban történt, akkor a visszavonást is írásba kell foglalni. [njt.hu]
Mit tehet meg a meghatalmazott?
A törvény szerint a képviselő minden olyan cselekményt és jognyilatkozatot megtehet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a képviselettel elérni kívánt célt megvalósítsa. Annak megítélése, hogy egy adott jognyilatkozat vagy cselekmény valóban szükséges volt-e a cél eléréséhez esetről esetre vizsgálandó.
Általános meghatalmazás
Rendhagyó helyzetet jelent, amikor a meghatalmazás nem csupán egy-egy ügy elintézésére jogosítja fel a képviselőt, hanem általánosan, minden ügyre kiterjed. Ilyen általános meghatalmazásra például akkor lehet szükség, ha hosszabb időre külföldön tartózkodunk.
Mivel egy ilyen típusú meghatalmazás a képviselő rendkívül széles jogköre miatt kockázatokkal járhat, a Ptk. garanciális szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy nehezebb legyen a visszaélés. [jogado.hu]
Az ilyen meghatalmazás akkor válik érvényessé, ha közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. Ezen kívül legfeljebb 5 évig maradhat hatályban. Ha a meghatalmazás határozatlan időre, vagy 5 évnél hosszabb időtartamra szól, akkor maga a meghatalmazás nem lesz érvénytelen, csak 5 év után elveszíti a hatályát. [kocsisszabougyved.hu]
Visszaélések
A meghatalmazás kérdés nélkül magas szintű bizalmat követel meg a meghatalmazó és a képviselő között. Az egész jogintézménynek ugyanis az a lényege, hogy a képviselő egyedül jár el a meghatalmazó nevében, annak felügyelete nélkül.
Éppen ezért bármikor megeshet, hogy a meghatalmazott valamilyen formában visszaéljen ezzel a minőségével. Az alábbiakban bemutatunk olyan lehetséges körülményeket, amikre nagyon érdemes figyelni, nehogy visszaélés áldozataivá váljunk.
Jogkör túllépése
A meghatalmazott akkor lépi túl a jogkörét, ha olyan ügyekben is eljár, amire a meghatalmazása nem terjedt ki. Ez megtörténhet például úgy, hogy a meghatalmazás alapján a képviselő ugyan jogosult lenne adásvételi szerződést kötni a meghatalmazó egyik ingatlanjára vonatkozóan, azonban ezt esetleg megteszi egy másik ingatlan tekintetében is.
A meghatalmazó megkárosítása
Előfordulhat, hogy a meghatalmazottnak a meghatalmazó vagyonával kell valamilyen ügyletet lebonyolítania, amely keretében hozzáférést kap például a számláján lévő pénzhez, vagy nagyobb összegű készpénzt kap tőle. Ekkor fennáll annak a kockázata, hogy ezt a vagyont a meghatalmazott eltulajdonítja, például meglóg az átvett készpénzzel. Ebben az esetben természetesen a meghatalmazott bűncselekményt követ el.
Időbeli hatály lejárta utáni eljárás
Amennyiben a meghatalmazott a meghatalmazás időbeli hatályának lejártát követően jár el, úgy meghatalmazotti jogosultság hiányában cselekszik, és ezáltal jognyilatkozata megbízás nélküli ügyvitelnek vagy képviseleti joggal való visszaélésnek minősülhet. Az ilyen eljárás semmis lehet, illetve a meghatalmazott polgári jogi — súlyosabb esetben akár büntetőjogi — felelőssége is felmerülhet, különösen, ha a cselekmény során a képviselet fennállását valótlanul tünteti fel. A meghatalmazó érdekeinek védelme érdekében célszerű a meghatalmazás időbeli korlátját egyértelműen meghatározni, és annak lejártát követően a dokumentumot visszavonni, illetve a további felhasználás lehetőségét kizárni.
Meghatalmazás hamisítása
A meghatalmazott visszaélhet jogkörével oly módon is, hogy a meghatalmazás eredeti szövegét jogosulatlanul módosítja, kibővíti, és ezáltal a meghatalmazó nevében olyan ügyekben is eljár, amelyekre ténylegesen nem kapott felhatalmazást. Ez a cselekmény okirat-hamisításnak minősülhet, különösen, ha a meghatalmazott a dokumentum tartalmát meghamisítva, hamis vagy hamisított magánokiratot használ fel joghatás kiváltására. Az így tett jognyilatkozatok érvénytelensége mellett a meghatalmazott büntetőjogi felelőssége is felmerülhet. A visszaélés megelőzése érdekében célszerű a meghatalmazást zárt formában, tanúk vagy közjegyző jelenlétében elkészíteni és nyilvántartásba venni.
Mit tegyünk, hogy ne járjunk pórul?
A legfontosabb, hogy csakis olyan személynek adjunk meghatalmazást, akiben maximálisan megbízunk. Ez a legegyszerűbb, ugyanakkor a leghatékonyabb módja annak, hogy elkerüljük azt, hogy a meghatalmazottunk kárt okozhasson nekünk.
Természetesen ezen kívül léteznek további praktikák is a csalások elkerülésére, amelyeket egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk. A cikket máris elolvashatja itt.
Segít a Szerzi
A megfelelő meghatalmazás készítése rendkívül fontos. Amennyiben meghatalmazást készítene próbálja ki bátran a meghatalmazás generátorunkat, amellyel pillanatok alatt elkészül a dokumentum!
Amennyiben akármilyen jogi kérdés vonatkozásában segítségre van szüksége, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére.
