Amikor egy új autót vásárolunk, joggal várjuk el, hogy az hosszú ideig hibátlanul működjön, és a jótállás valódi védelmet nyújtson a felmerülő problémák esetére. De mi történik, ha a frissen vásárolt gépjármű sorozatosan meghibásodik, a motorhibát jelző lámpa pedig állandó szereplővé válik az autó mindennapi használata során? Felmerülhet a kérdés: jogosultak vagyunk-e a jótállás alapján a szerződéstől való elállásra, és visszakövetelhetjük-e a vételárat? Mi a teendő akkor, ha egy használtautó adja be a kulcsot és jelenik meg ugyanez a probléma? Az alábbi cikkben két eset tanulságain keresztül járjuk körül a jogi lehetőségeket és buktatókat, valamint azt, hogy mit tehet a vevő ilyen helyzetekben.
Motorhiba jelző lámpa jótállásra ad okot?
A vevő 2008. február 23-án egy adásvételi szerződés keretében 5 084 000 forintért vásárolt egy Ford Focus C-Max Trend 1,6 TDCi típusú gépjárművet az eladótól. A jármű átadására 2008. május 7-én került sor, és az eladó 7 évig vagy 150 000 kilométeres futásteljesítményig jótállást vállalt a gépkocsira. [Kúria Pfv. V. 20.369/2014.]
A járművel azonban problémák adódtak: 2009. augusztus 25. és 2011. december 7. között 15 alkalommal meghibásodott. A meghibásodás minden esetben a műszerfalon megjelenő „Motorhiba” feliratban és a motorteljesítmény csökkenésében mutatkozott meg. A sorozatos meghibásodások miatt a vevő 2011. május 10-én kérte a gépjármű cseréjét az eladótól. Mivel a csere nem történt meg, és a hiba ismét felmerült, 2012. január 3-án a felperes úgy döntött, hogy eláll az adásvételi szerződéstől.
A vevő döntése ellenére, a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítására nem került sor. A jármű 2012. január 12-én, amikor a kilométeróra 30 559 kilométert mutatott, ismét meghibásodott. A hibát az eladó 2012. január 13-án kijavította. A vevő azonban már hajthatatlan volt szándéka tekintetében, és az elálláshoz fűződő jogát kívánta gyakorolni, aminek következtében visszakapta volna az autó vételárát.
Jótállási igény
A jótállás egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelyet a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményének tekinthetünk, hasonlóan a szavatossághoz és a kártérítéshez. A lényege, hogy az eladó (vagy szolgáltató) a szerződés hibátlan teljesítéséért vállal felelősséget, és ez szigorúbb kötelezettséget jelent, mint a szavatosság. A jótállásnál ugyanis fordul a bizonyítási teher: ha a vevő a jótállási idő alatt hibát észlel, és ezt jelzi az eladónak, a jog úgy vélelmezi, hogy a hiba már az átadáskor is fennállt. [fome.hu]
Ebben az esetben az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. Ha ez nem sikerül – például azért, mert a bizonyítékok alapján kiderül, hogy a hiba már az átadáskor megvolt, vagy azért, mert nem lehet pontosan megállapítani, hogy a hiba mikor és hogyan keletkezett –, az eladó nem mentesülhet a jótállásból fakadó felelőssége alól.
A fentebb említett ügyben az igazságügyi szakértő is állást foglalt és megjelölte azt az okot, ami szerinte a rendellenességhez vezethetett. A szakértő rámutatott arra, hogy az ilyen típusú meghibásodások – mint a “Motorhiba”- a műszaki hiba mellett, akár az üzemeltetés sajátosságaiból is eredhetnek.
Azonban a szakvélemény nem jelentette ki azt, hogy jelen esetben is az üzemeltetési hiba lenne az oka a gépjármű folyamatos meghibásodásának. A per során keletkezett bizonyítékok nem tudták alátámasztani azt, hogy a felperes bármiféle olyan üzemeltetési szabálytalanságot követett volna el, ami az üzemeltetési problémához vezetett volna.
Súlyos szerződésszegés
A vevő részére értékesített új gépjármű,- ismerve a gépjárműről alkotott szakértői véleményt és a rendelkezésre álló bizonyítékokat- az átadását követően számos alkalommal meghibásodott. Az ismétlődően jelentkező “Motorhibát” pedig az eladó nem tudta véglegesen megszüntetni. A vevő emiatt nem tudta a járművet – az új, tehát először forgalomba helyezett személygépkocsik esetében elvárható módon – folyamatosan, megszakítás nélkül használni, tehát nem alaptalan a vevőnek az a feltevése, hogy a későbbiekben is újabb és újabb meghibásodások jelentkezésére kellett volna számítania.
A már bekövetkezett meghibásodások és javítások ráadásul, a gyakori előfordulás miatt, nyilvánvalóan kényelmetlenséget és időveszteséget okoztak a vevő számára. Mindezekre tekintettel a vevő 2012. január 3-án jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől. Bár később az eladó még egyszer megpróbálta megjavítani a hibát, valójában nem sok érdemi hatása volt a szerződésre. Hiszen az elmúlt időszakban bekövetkezett meghibásodások gyakorisága önmagában okot adott a jótállás által nyújtott elállási jog gyakorlására a vevő részéről.
Érdemes átgondolni, hogy mekkora kellemetlenséggel jár alapvetően egy éveken át elhúzódó, folyamatosan meghibásodó gépjármű. Valaki kifizeti a vételárat tudva, hogy milyen teljesítményre képes a kocsi és végül ebből semmit nem tapasztal. Amennyiben az ok, a gépjármű adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett, és emiatt a vevő nem tudja a gépkocsit az elvárható megbízhatósággal, folyamatosan, tartósan üzemeltetni, jelentős súlyú szerződésszegésnek minősül. A szerződésszegés súlyára, a hiba jellegére figyelemmel tehát az elállási jog választása nem tekinthető aránytalannak a vevő részéről.
Mit érdemes tenni ha hiba van az autóval?
Használtautó vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, annak érdekében hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi problémák és viták. A jelenlegi használtautó piaci árak túlságosan magasak, ahhoz, hogy csak dobálózzunk a milliókkal. Legfontosabb lépés, hogy alaposan ellenőrizze le a gépjármű állapotát, ehhez érdemes szakember segítségét kérni. [vezess.hu]
Vigyen magával esetleg egy szerelőt aki a helyszínen felületesen leellenőrizheti az autót. Ezzel lehetősége nyílik arra, hogy kiszűrje az esetleges rejtett hibákat, amelyek szabad szemmel vagy hozzáértő szakértelem nélkül nem feltétlenül lennének észlelhetők. Az ilyen típusú hibát ugyanis bárkivel előfordulhatnak. Ilyen lehet például a motor, a váltó vagy az elektronikai hiba, amelyeket az eladó esetleg nem jelez. [autovizsgalat.hu]
Amennyiben a vásárlás után derül fény rejtett hibákra, a vevő jogosult jogi lépéseket tenni. A rejtett hibák olyan problémák, amelyekről az eladó nem tájékoztatta a vevőt, és amelyek a vásárlás pillanatában, a szerződés megkötésének az időpontjában már fennálltak. Ilyen esetekben a vevő szavatossági igénnyel léphet fel. [alapjarat.hu]
A szavatossági igény azt jelenti, hogy a vevő kérheti a hiba kijavítását, a termék kicserélését, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a vételár leszállítását, sőt akár a szerződéstől való elállást is. Minden esetben az adott hibával arányban álló megoldást kell választani. [schiller.hu]
A megfelelő körültekintés a vásárlás során elengedhetetlen, és ha rejtett hibákra derül fény, a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a vevő védelmére. Ezt a következő eset is alá tudja támasztani, ami a vevő számára ugyan pozitív végkimenetellel zárult, azonban ezt a kálváriát valljuk be kevesen akarják megjárni.
A hamis alvázszám csapdája
Az eladó és a vevő között 2013. december 19-én egy adásvételi szerződés jött létre, amelynek keretében a vevő 6 775 000 forintért megvásárolta az alperestől a per tárgyát képező gépjárművet. A szerződés megkötésekor mindkét fél jóhiszeműen járt el, ugyanis sem az eladó, sem a vevő nem tudott arról, hogy a gépjármű alvázszáma hamisított volt. Az alvázszám meghamisítására jóval a szerződéskötés előtt került sor. [Kúria Pfv.21349/2021/4.]
A gépjármű eredetileg egy gazdasági társaság birtokába került, amely olasz nyelvű iratokkal vásárolta meg azt egy másik személytől. Ezt követően 2010. szeptember 28-án a társaság 8 070 000 forintért értékesítette a gépjárművet, egy a történet szempontjából lényegtelen személynek, aki alig két hónap múlva, 2010. november 25-én továbbadta a jelen szerződés alapján az eladónak.
A szerződés megkötése után a gépjármű tulajdonjoga átvezetésre került a vevő javára, aki az eladónak kifizette a teljes vételárat. A vevő a járművet rendeltetésszerűen használta egészen 2014. május 19-ig, amikor is a nyomozóhatóság a gépjárművet lefoglalta. Ezt egy igazságügyi szakértői vizsgálat előzte meg, amely megállapította, hogy a jármű egyedi azonosítóját meghamisították, illetve annak színe és felszereltsége eltért a gyári adatoktól. A büntetőeljárás során kiderült, hogy a gépjárművet 2010-ben ismeretlen elkövetők tulajdonítottak el Budapesten.
Miután 2015 januárjában a nyomozó hatóság tájékoztatta a vevőt az alvázszám hamisításáról, a vevő 2015. január 12-én kelt levelében a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozva elállt a szerződéstől. Felszólította az eladót, hogy fizesse vissza a gépjármű teljes vételárát, mivel a hamisított azonosítójelek és a gépjármű gyári adatoktól való eltérése miatt a jármű nem felel meg az elvárásoknak. Az eladó azonban 2015. január 29-i válaszlevelében vitatta az elállás jogszerűségét, és arra hivatkozott, hogy ő jóhiszeműen és ellenérték fejében értékesítette a gépjárművet, nem volt tudomása a hamisított azonosítókról.
Elállási jog gyakorlása
Az adásvételi szerződés tárgya a használt személygépkocsi tulajdonjogának átruházása volt. A használtautó vásárlás esetében az adásvételi szerződés kapcsán a kiindulópont minden esetben az, hogy a kötelezett akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Jelen eseteben ez azt jelenti, hogy a gépjármű képes és alkalmas közlekedésben jogszerűen részt venni. Egyebekben hibás teljesítésnek minősül minden olyan szolgáltatás, amely ennek a célnak a megvalósítására alkalmatlan.
A Ptk. kellékszavatossággal kapcsolatos szabályai értelmében, a szolgáltatott dolognak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott (ún. „törvényes”) és a szerződésben előírt tulajdonságoknak. Ezeket a 1/2012. PK vélemény határozza meg, amely “törvényes tulajdonságokat” meghatározó jogi szabályozásnak valójában három szintje különíthető el:
I. a teljesítés minőségére vonatkozó, az általános szabályok (generálklauzula) az alábbiak szerint:
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;
b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és
e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
II. a dolog (termék, szolgáltatás) konkrét tulajdonságaira vonatkozó minőségi követelményeket rögzítő szabványokat, műszaki előírásokat, szakmai útmutatókat előíró jogszabályok;
III. valamint a dologhoz kapcsolódó járulékos kötelezettségeket szabályozó normák.
A hibás teljesítés megítélése során ezért – a felek eltérő megállapodásának hiányában – elsősorban a generálklauzula követelményéből kell kiindulni: hibás a szolgáltatás, ha bármely okból nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő felhasználásra, vagy nem rendelkezik az ilyen szolgáltatások szokásos, a jogosult által elvárható minőségével. [1/2012. (VI. 21.) PK véleménye]
Tanulságok az ügyből
A szerződés alapján a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja értelemszerűen a gépjármű közforgalomban való legális (jogszerű) használhatósága volt, amelynek mellőzhetetlen kelléke az eredeti egyedi azonosító (a hiányzó eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a gépkocsi nyilvánvalóan nem teljesítette a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felelt meg az előírt törvényes tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás volt, ami kellékszavatossági felelősséget vont maga után. Ami azt jelenti, hogy a vásárló elállása esetén a vételárat köteles visszafizetnie az eladónak.[drszep.hu]
Felmerül a kérdés az eladó részéről, hogy mennyire arányos a teljes vételár visszafizetése? Érdemes megvizsgálni milyen szabályok vonatkoznak az elállással kapcsolatos arányossági kérdésekre. Létezik egy ún. kétlépcsős szavatossági jogok rendszere. [Kúria Pfv.21349/2021/4.]
- Az első lépcső a logikai rendben a kijavítás vagy kicserélés. A használt autó egyedi jellegére tekintettel és a szerződés egyszeri adott alkalommal megvalósulása miatt az adott ügyben sem a kijavítás sem pedig a kicserélés nyilvánvalóan nem jöhetett szóba.
- A második lépcsőbe az árleszállítás tartozik. Ez szintén nem volt alkalmazható, tekintettel a hiba jellegére és arra, hogy az adásvétel tárgyát a felperestől a rendőrhatóság lefoglalta és korábbi tulajdonosának rendelte kiadni.
Ilyen körülmények között az egyedül érvényesíthető elállási jog gyakorlása indokolt és arányos volt, nem volt akadálya az elállásnak, annak ellenére sem, hogy a jogosult felperes a dolgot nem tudta visszaszolgáltatni. Az elállási joggal kapcsolatos álláspontja a Kúriának tehát az, hogy nem sérült az arányosság követelménye. Miután pedig elállási jogát a felperes jogszerűen gyakorolta, ez az adásvételi szerződést felbontotta, ami a vételár visszafizetésének kötelezettségét vonja maga után. [economx.hu]
Segít a Szerzi
Az autó adásvételi szerződés rendkívül fontos a gépjármű adásvételekor. Az adásvételi szerződés dokumentálja a felek közötti megállapodást, védelmet biztosít jogi szempontból mind az eladónak, mind a vevőnek.
A gépjármű adásvételi szerződésnek több apró érvényességi kelléknek együttes fennállását igényli. Ebben segít a Szerzi platform: vegye igénybe a gépjármű adásvételi szerződés okosdokumentumunkat, mely segítségével gyorsan elkészíthető dokumentumot kap kedvező áron.
Amennyiben további segítségre volna szüksége gépjármű adásvétel terén, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére.
