Közelednek a 2026-os országgyűlési választások. A demokratikus állam működésének egyik alapvető pillére a választójog. A választások lehetőséget adnak arra, hogy az állampolgárok közvetlenül részt vegyenek a közügyek alakításában és képviselőket válasszanak a különböző döntéshozó testületekbe. Magyarországon a választójog alkotmányos alapjog, amelyet az Alaptörvény is rögzít.
A választási rendszer többféle választástípust foglal magában, amelyek különböző szinteken – országos, európai vagy helyi szinten – biztosítják a demokratikus képviseletet. A következőkben áttekintjük a választások főbb típusait, valamint azt is, hogyan működik a magyar választási rendszer a gyakorlatban.
A választások fajtái
Magyarországon többféle választás létezik, amelyek különböző szinteken biztosítják a képviseletet. A választások célja, hogy az állampolgárok képviselőket válasszanak az országos, az európai vagy a helyi döntéshozatal számára.
Jelenleg négy fő választástípusról beszélhetünk:
- országgyűlési választás
- önkormányzati választás
- európai parlamenti választás
- nemzetiségi önkormányzati választás
Mindegyik választás más-más intézményt és döntéshozatali szintet érint.
Országgyűlési
Az országgyűlés Magyarország törvényhozó hatalma, ahol a választópolgárok által 4 évre megszavazott képviselők tevékenykednek. Összesen 199 képviselőt kell választani, ám ezt összetetten. Főszabály szerint 106 képviselő a 106 egyéni választókerületből kerül be, míg 93 képviselő listán keresztül kerül be. Az ország területét 106 egyéni választókerületre osztották. Ezekben a választókerületekben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg.
Ezen a választáson két szavazatot lehet leadni:
- egyet a választókerületi jelöltre
- egyet pedig pártlistára vagy nemzetiségi listára.
Azok a választók, akik nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, csak egy listás szavazatot adhatnak le.
Önkormányzati
Az önkormányzati választások célja a helyi közélet képviselőinek megválasztása. Ezeken a választásokon a települések lakói dönthetnek arról, kik irányítsák a helyi ügyeket.
Az önkormányzati választások során több tisztség betöltéséről is döntenek a választópolgárok, többek között a polgármesterekről és az önkormányzati képviselőkről.
A polgármestereket közvetlenül választják, egyfordulós választás keretében. A képviselő-testületek tagjainak megválasztása településmérettől függően különböző rendszerekben történhet.
Az önkormányzati választások különösen fontosak, mivel a helyi közszolgáltatások, a településfejlesztés vagy például a közlekedés kérdéseiben ezek a képviselők hoznak döntéseket.
Európai parlamenti
Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, ezért – ahogyan a többi tagállam állampolgárai, – a magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az Európai Parlamenti választásokon. Az európai parlamenti választások során a választók pártlistákra szavaznak. A mandátumokat arányos rendszerben osztják ki a listák között. Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzeti alapon, hanem politikai frakciók szerint szerveződnek, így a magyar képviselők más országok politikusaival együtt dolgoznak az uniós jogalkotásban. [europarl.europa.eu ]
Nemzetiségi
A Nemzeti Hitvallás részeként rögzítésre került, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Emellett az Alaptörvény tartalmazza azt is, hogy minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
A nemzetiségi önkormányzati aktív választójoghoz az alábbi feltételeknek kell teljesülni:
- a választópolgár regisztrált az adott nemzetiség névjegyzékébe,
- a 13 honos nemzetiség valamelyikéhez tartozik, és
- e nemzetiséghez tartozását törvényben meghatározottak szerint megvallja.
Fontos kikötés, hogy egy választópolgár mind az aktív, mind a passzív választójog esetében is kizárólag egy nemzetiséghez tartozhat. [valasztas.hu]
Ki szavazhat?
Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A magyar jogrendszerben a választójog tehát alapvető politikai jog, amelyet az Alaptörvény rögzít. Ennek értelmében minden nagykorú magyar állampolgárt megillet a választásokon való részvétel joga. Ez a jog két különböző formában jelenik meg: egyrészt a választópolgár szavazhat a jelöltekre vagy pártlistákra (aktív választójog), másrészt bizonyos feltételek teljesülése esetén maga is jelöltként indulhat a választásokon (passzív választójog).
Vannak olyan helyzetek, amikor egy választópolgár ugyan szavazhat, de nem választható meg. Ilyen például az az eset, amikor valaki jogerős bírósági ítélet alapján szabadságvesztés-büntetését tölti. Ha azonban az érintettet nem tiltották el a közügyektől, akkor a szavazati jogát továbbra is gyakorolhatja.
A választójog tehát alapvetően minden nagykorú magyar állampolgárt megillet, ugyanakkor a jogszabályok meghatároznak néhány olyan kivételt, amikor a választójog gyakorlása korlátozott vagy kizárt.
A választójog gyakorlásának feltételei
A magyar állampolgárok többsége automatikusan gyakorolhatja választójogát. Azok a választópolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakcímnyilvántartás alapján automatikusan felkerülnek a lakóhelyük szerinti szavazókör névjegyzékére. Ez azt jelenti, hogy számukra külön regisztrációra általában nincs szükség, a választás napján a kijelölt szavazókörben adhatják le szavazatukat.
Más a helyzet azokkal a magyar állampolgárokkal, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. Ők is rendelkeznek választójoggal az országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon, azonban ezt a jogukat csak előzetes regisztráció után gyakorolhatják. A regisztrációt követően kerülnek fel a központi névjegyzékbe és általában levélben szavazhatnak.
A választójog korlátozásának esetei
Bár a választójog széles körben biztosított, bizonyos esetekben a jogszabályok korlátozzák annak gyakorlását. Az Alaptörvény rögzíti, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
Nem választható (azaz nincs passzív választójoga) az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
A választási eljárásról szóló törvény cizellálja a választójogból kizártak sorát:
A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.
Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.
A választói névjegyzék szerepe
A választások lebonyolításában fontos szerepet játszik a választói névjegyzék. Ebben szerepelnek azok a választópolgárok, akik jogosultak részt venni az adott választáson. Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti 18.életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe. Azoknak viszont, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, külön regisztrációval kell kérniük felvételüket a központi névjegyzékbe. Ez a rendszer biztosítja, hogy minden jogosult választópolgár részt vehessen a választásokon, ugyanakkor a választási eljárás átlátható és ellenőrizhető maradjon.
Itt érdemes a szavazókörökre is kitérni. Az egyéni választókerületek szavazókörökre oszlanak, ahol a választópolgárok leadhatják szavazataikat. Minden településen kötelező legalább egy szavazókört létrehozni, és egy szavazókörre körülbelül 600, de legfeljebb 1500 választópolgár juthat. [lexikon.uni-nke.hu]
A szavazás menete
A 2026-os országgyűlési választások április 12-én kerülnek megtartásra. A szavazókörökben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát. A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.
Fontos, hogy aki átjelentkezett, az a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. Például, ha a szavazó átjelentkezett egy a lakcímétől eltérő szavazókörbe (pl. Szegeden van a lakcíme, de a szavazás napján Budapesten tartózkodik), akkor ugyanúgy a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltek egyikére tudja a szavazatát leadni. Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.
A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki
- nem tudja személyazonosságát igazolni,
- nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,
- már szavazott,
- megtagadja a szavazólap átvételének aláírással való igazolását.
A szavazólapok és a boríték átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, saját kezű aláírásával igazolja. A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.
A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Aki nem tud olvasni vagy valamilyen testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
A választópolgár a szavazólapot – olyan módon, hogy szavazata ne legyen megismerhető – az urnába dobja. Ha a kitöltését a szavazópolgár elrontotta, még az urnában történő elhelyezés előtt jelezni kell, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként és szavazólap-fajtánként – csak egyszer adhat ki.
Érvénytelen szavazat
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
Érvénytelen az a szavazat, amelyet
- a) nem a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal tettek meg,
- b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
Emellett érvénytelen lehet a szavazólap és a szavazati irat is. Fontos, hogy a szavazólapon feltüntetett szabályokat betartva adjuk le a szavazatunkat, és ezzel elkerüljük, hogy érvénytelennek minősüljön a szavazatunk. Például érvénytelenséget eredményez, ha a megengedett egy szavazat helyet kettőt adunk le egy szavazólapon.
A lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.
Szavazólapok tartalma
Az alábbiakban megismerheti, hogy minek kell szerepelnie a szavazólapon a 2026-os országgyűlési választáson.
Az egyéni választókerületi szavazólap tartalmazza
a) a „szavazólap” megjelölést,
b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,
c) a választás megnevezését,
d) a szavazás napját,
e) a választókerület megjelölését,
f) annak megjelölését, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni,
g) a jelölt sorszámát,
h) a jelölt nevét,
i) a szavazásra szolgáló kört,
j) a jelölő szervezet nevét vagy a „független jelölt” megnevezést,
k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.
A listás szavazólap tartalmazza
a) a „szavazólap” megjelölést,
b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,
c) a választás megnevezését,
d) a szavazás napját,
e) a választókerület megjelölését,
f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni,
g) a lista sorszámát,
h) a szavazásra szolgáló kört,
i) a jelölő szervezet nevét,
j) a listán szereplő első öt jelölt nevét,
k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.
Bűncselekmény és a választások
A Büntető Törvénykönyv tartalmaz a választásokkal kapcsolatos tényállásokat. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt követi el – többek között – az, aki választás során
- a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
- jogosultság nélkül szavaz,
- arra jogosultat a választásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
- meghamisítja a választás eredményét,
- szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el.
Az a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, a választói akarat tiltott befolyásolása bűntettet követi el, amely miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [net.jogtar.hu ]
GYIK: 2026-os választások fontos tudnivalói
Milyen típusú választás lesz?
2026. április 12-én országgyűlési választás lesz. Ez azt jelenti, hogy egy szavazatot az egyéni választókerületi képviselőre lehet leadni, egyet pedig pártlistára, amennyiben a szavazó rendelkezik magyarországi lakóhellyel. Ha nem rendelkezik, csak pártlistára adhat le szavazatot.
Hol szavazhatok?
A lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely szerinti szavazókörben. Ha nem biztos abban, hogy hol kell szavaznia ide kattintva megtudhatja, melyik szavazókörhöz tartozik a lakcíme alapján. Ha a választás napján Magyarországon, de nem a lakcíme szerinti szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezését kérheti. Ide kattintva elektronikus úton április 2-án 16 óráig van erre lehetőség.
Külföldön szavazhatok?
Igen, ha a szavazás napján külföldön tartózkodik, lehetősége van arra, hogy valamelyik külképviseleten adja le szavazatát. Ehhez külképviseleti névjegyzékbe vételhez való kérelmet kell benyújtani.
Betegség miatt nem tudok elmenni szavazni, mit tehetek?
Aki egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, hogy ott adja le a szavazatát, mozgóurnát kérhet.
Aki olyan címre kér mozgóurnát,
- amely nem abban a szavazókörben található, amelynek névjegyzékében szerepel, illetve
- olyan címre kér mozgóurnát, amely nem azon a településen található, amelynek névjegyzékében szerepel (időközi önkormányzati választás, helyi népszavazás kivételével),
akkor a mozgóurna iránti kérelmet egyben átjelentkezési kérelemnek is kell tekinteni.
