„Kölcsön tudsz adni egy ötezrest?” Eme kérdés rengetegszer hangzik el a mindennapok során, talán a mi szánkból is. Ennek a kérésnek rengeteg oka lehet, egy azonban biztos. Amennyiben a ’kérő’ megkapja az általa kért összeget, a felek között máris létrejött egy kölcsönszerződés, így innentől már adósnak és hitelezőnek hívhatjuk őket.
De milyen jogok és kötelezettségek terhelnek bennünket, akár mi adtunk, akár mi kértünk kölcsön? Számít-e, hogy a barátunktól, a nagymamánktól, vagy egy idegentől kértünk kölcsön? Ebben a cikkben ismertetjük a kölcsönszerződés szabályait, különös figyelemmel az úgynevezett szívességi kölcsön esetén alkalmazandó eltérő rendelkezésekre.
Ki adott kinek kölcsön?
Az alábbi eset tökéletes példa arra, hogy milyen bizonytalanságok adódhatnak abban az esetben, ha nincsenek megfelelően dokumentálva a kölcsönszerződés. [A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.24281/2017/28. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában.]
Az ügy felperese vezető pozícióban dolgozott az alperesek tulajdonában álló gazdasági társaságban, akik házastársak voltak. Közöttük az évek során baráti viszony alakult ki.
A felperes keresetében több, mint 14 millió forint megfizetését követelte az alperesektől. Állítása szerint a II. rendű alperes (a férj) többször panaszkodott neki anyagi problémái miatt és kölcsönt kért tőle. Ezért ő több részletben közel 16 millió forint összeget fizetett kölcsönként II. rendű alperes részére, amiből 3 millió 600 ezer forintot készpénzben, a többit pedig utalással teljesítette. Előadta, hogy a kölcsönből az alperesek közel másfél millió forintot visszafizettek, így maradt fent a 14 milliós követelése.
Az alperesek azzal védekeztek, hogy a felperes által részükre utalt összegek valójában pont egy általuk a felperes részére régebben nyújtott kölcsön részletekben való visszafizetése volt. Előadták, hogy 20 millió forint kamatmentes kölcsönt adtak a felperes részére, aki ezt részben utalásokkal, részben pedig úgy fizette vissza, hogy csökkentett fizetésért dolgozott a tulajdonukban álló gazdasági társaságban.
Az alperesek ezen állításaikat nem tudták bizonyítani. A felperes az utalások igazolásával, illetve tanúk vallomása alapján bizonyítani tudta az utalással történt pénzfizetések megtörténtét. Mivel a kölcsönszerződés nincsen alakszerűségekhez kötve, a bíróság megállapította, hogy a felek között létrejött a szerződés.
Azonban nem tudta bizonyítani a felperes azt a tényt, hogy 3 millió 600 ezer forintot készpénzben fizetett II. rendű alperes részére. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy egy ilyen nagyságú összeg készpénzben történő átadásakor minimálisan elvárható, hogy a felek a kölcsönösszeg átadását dokumentálják, arról a felperes átvételi elismervény aláírását követelje meg. Ennek hiányában azonban a bizonyítatlanság következményét a felperesnek viselnie kell.
Így végezetül a bíróság az alpereseket valamivel több, mint 11 millió forint megfizetésére kötelezte a felperes részére.
A kölcsönszerződésről általában
Amikor a hétköznapokban pénzkölcsönről beszélünk, akkor a Polgári Törvénykönyv által kölcsönszerződésnek nevezett jogintézményre gondolunk.
Amint már fentebb említettük, eme szerződés felei az adós és a hitelező. A kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig egy, a felek által meghatározott későbbi időpontban az adott pénzösszeg visszafizetésére, továbbá kamat fizetésére is köteles.
Láthatjuk, hogy a kölcsönszerződés tehát definíció szerint pénz kölcsönzését jelenti. Azonban ahogy azt később be is mutatjuk, ez csak a főszabály, ugyanis a kölcsönszerződés más dolgok vonatkozásában is köthető.
Mennyi a kamat?
Habár elsőre mindenképpen megdöbbentő lehet, kamattal nem csak a különböző hitelintézetek vonatkozásában találkozunk. Amennyiben két magánszemély között jön létre kölcsönszerződés, a Ptk. rendelkezése értelmében bizony adósként kamatot kell fizetnünk a másik félnek.
Na de mennyi is ennek a mértéke? Amennyiben a felek a tartozást forintban vezetik, a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. Akkor pedig, ha valamilyen devizában tartják számon a felek a tartozást, a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, amennyiben ilyen nincsen, akkor a pénzpiaci kamat. A kamat számításakor minden esetben az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A jegybanki alapkamat a cikk írásakor 6,50%. [mnb.hu]
Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a jegybanki alapkamat negatív mértékűvé válik. Ebben az esetben nyilvánvalóan méltánytalan lenne, ha a hitelező kevesebb pénzt kapna vissza, mint amit az adósnak fizetett. Így erre az eshetőségre szól az a szabály, hogy amennyiben a pénztartozás kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, azt 0.01%-os kamattal kamatozóként kell értelmezni addig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja. [Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2024. január 1.]
Fontos megjegyezni, hogy a kamat mértékének törvényi szabályozásától a felek eltérhetnek, így ezen szabályok azokban ez esetekben érvényesülnek, amikor a felek nem rendelkeztek a kamat mértékéről. Természetesen a felek sem határozhatnak meg bármilyen magas kamatot, ugyanis ebben az esetben a szerződés könnyen uzsorás szerződésnek minősülhet, amely a szerződés érvénytelenségét (semmisségét) vonja maga után.
Késedelmi kamat
Fontos különbséget tennünk a kamat és a késedelmi kamat között. Amíg tehát a kamatra – amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek – a szerződés nyomán a hitelező mindenképpen jogosult, késedelmi kamatot az adós csak abban az esetben köteles fizetni, ha késik a visszafizetéssel. Ki kell emelni, hogy késedelmi kamat abban az esetben is jár, ha a kölcsön egyébként kamatmentes volt. [drujvary.hu]
Hogyan kössünk kölcsönszerződést?
A Ptk. nem támaszt külön alaki követelményeket a kölcsönszerződéssel szemben, így az az általános szabályok szerint megköthető szóban, írásban és még ráutaló magatartással is. Azonban ahogy azt a fenti esetben láttuk, amennyiben nem foglaljuk írásba ezen szerződéseket, később nehezünkre eshet bizonyítani, hogy valóban létrejött a szerződés, illetve, hogy pontosan milyen összegben.
Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ha nagyobb összegű pénzkölcsönről van szó, mindenképpen írásos formában szerződjünk. Tegyük ezt akkor is, hogy ha a másik fél jó barátunk, esetleg rokonunk, hiszen ebben az esetben is jobb tisztázni a helyzetet a későbbi félreértések elkerülése végett.
Nagyobb összegű pénzkölcsön esetén mindenképpen érdemes hitelezőként biztosítanunk, hogy az összeg visszafizetésre kerüljön. A biztosítékok célja, hogy a hitelező a kölcsön esetleges vissza nem fizetése esetén valamilyen más módon mégis kielégítést nyerjen. A biztosítékokról ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben, amelynek mindenképpen javasoljuk elolvasását.
Amennyiben írásbeli kölcsönszerződést szeretne kötni, próbálja ki a Szerzi pénzkölcsön okosdokumentumot, amivel percek alatt elkészítheti az Önnek megfelelő szerződést.
A felek jogai és kötelezettségei
Ahogy a definícióban láthattuk, a hitelező alapvető kötelezettsége a meghatározott pénzösszeg fizetése, a hitelezőé pedig ennek az összegnek a visszafizetése. Érdemes azonban szót ejteni arról, hogy milyen más jogai, illetve kötelezettségei keletkeznek a feleknek a kölcsönszerződés nyomán.
A kifizetés megtagadása
A Ptk. lehetőséget biztosít a hitelezőnek, hogy már a szerződés megkötése után mégis megtagadja a kölcsönösszeg kifizetését az adós részére. Ez akkor lehetséges, hogyha az adós körülményeiben vagy az általa adott biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése a hitelezőtől többé nem elvárható, és az adós annak ellenére nem ad megfelelő biztosítékot, hogy őt erre a hitelező felszólította. [drszep.hu]
Jó példa egy ilyen helyzetre, ha az adós valamilyen ok (például baleset) következtében nem tud dolgozni, ezért kérdésessé válik, hogy vissza tudná-e fizetni a kölcsönt. Természetesen amennyiben az adós ennek ellenére tud megfelelő biztosítékot nyújtani, a hitelező köteles neki kifizetni a szerződésben meghatározott összeget.
Az igénybevétel elmaradása
Ahogy a hitelező megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, úgy az adós sem köteles azt igénybe venni. Az adós ezen jogának gyakorlásához ugyanakkor nem szükséges semmilyen körülmény. Azonban abban az esetben, ha él ezen jogával, köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit, például az ügyvéd díját.
Kölcsön rendelkezésre tartása
Akkor, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a hitelezőnek a kölcsönösszeg fizetését a szerződés megkötését követően meghatározott időn belül vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kell teljesítenie, akkor eme idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az összeget köteles az adós rendelkezésére tartani. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hitelező elkülönítve tartja az adott összeget, amíg azt az adós igénybe nem veszi. Fontos azonban, hogy a rendelkezésre tartás tartamára az adós díjat köteles fizetni a hitelezőnek.
Felmondás
A Ptk. lehetőséget biztosít a hitelezőnek, hogy bizonyos esetekben felmondja a már megkötött kölcsönszerződést. Ilyen eset például, amikor:
- az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és felszólítás ellenére sem ad megfelelő biztosítékot;
- a kölcsön szerződésben meghatározott céljára való felhasználása lehetetlen, vagy az adós nem e célra használta fel;
- az adós a hitelezőt megtévesztette, és ő e nélkül a szerződést nem, vagy máshogy kötötte volna meg;
- az adós a fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és felszólításra sem fizet;
- a nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós felszólításra nem egészíti ki.
A felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, az addig teljesített szolgáltatásokkal pedig kötelesek a felek elszámolni. [erthetojog.hu]
Szívességi kölcsön
Abban az esetben, ha a felek ezt kikötötték, vagy a szerződés körülményeiből ez következik (például közeli rokonok vagy jóbarátok között), akkor az adós nem köteles kamat, illetve egyéb díjak fizetésére. Ez az eset rendkívül gyakori, éppen ezért fontos megjegyezni, hogy ekkor a fent említettekhez képest két lényeges eltérés is van.
Az egyik az, hogy a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget. Tehát például, ha elveszíti a munkahelyét, akkor nem lesz köteles kifizetni az adósnak azt az összeget, amelyben már megegyeztek, illetve vissza is követelheti azt, ha már fizetett. [piacesprofit.hu]
A másik pedig, hogy az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.
Mi van, ha nem pénzt kölcsönzünk?
Ahogy fentebb is említettük, előfordulhat, hogy a kölcsönszerződés tárgya nem pénz. Ilyenkor valamilyen helyettesíthető dolog lesz a szerződés tárgya, vagyis olyan dolog, amelyek a forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepelnek, például alma vagy búza. [ptk2013.hu]
Ebben az esetben az adós egy későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak az átadására köteles. Erre a legegyszerűbb példa, hogy ha egy kilogramm idared almát adtunk kölcsön, akkor ugyanígy egy kilogramm idared almát kell visszakapnunk. Ilyenkor a kamatot a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével kell megállapítani.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
