Általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) nap mint nap találkozhatunk. Regisztrációk során, online vásárlásokkor, vagy éppen mobilszolgáltatás igénybevételekor mindig el kell fogadnunk az ÁSZF-eket. Azonban tudjuk-e, hogy milyen jogi szabályozás lapul eme feltételek mögött? Valóban bele lehet írni bármit az „apró betűs részbe”, mint ahogy azt gyakran halljuk?
A következőkben bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak az általános szerződési feltételekre, kitérve arra, hogy azok mikor minősülnek tisztességtelennek, illetve a fogyasztókat védő szabályokra is.
A Kúria a Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítélete
A Kúria a Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítéletében 2020. szeptember 2-án kimondta, hogy a Generali Biztosító Zrt. által 2016. október 1-jétől alkalmazott, „Házőrző otthon- és életmód-biztosítási feltételek” című általános szerződési feltételek (ÁSZF) több kikötése – köztük az I.14.B pontban szereplő, egyéves elévülési időt előíró szabály – tisztességtelen, így azok a fogyasztókkal kötött szerződésekben érvénytelenek. [kuria-birosag.hu]
A per az ügyész keresete alapján indult, aki több kikötés érvénytelenségének megállapítását kérte, mivel azok a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fogyasztóvédelmi rendelkezéseivel ellentétesek. A Kúria megállapította, hogy az I.14.B pontban rögzített, az igényérvényesítésre mindössze egyéves határidőt adó kikötés a Ptk. ötéves elévülési szabályától való indokolatlan eltérés, amely sérti a jóhiszeműség és tisztesség elvét. A kikötés alapján a biztosító mentesülhetett a teljesítés alól még azelőtt, hogy a fogyasztó jogait ténylegesen gyakorolhatta volna – például, ha a szolgáltatás esedékessége az elévülési idő letelte után következett be.
További tisztességtelenséget jelentett az is, hogy a Generali túlzott dokumentumcsatolási kötelezettséget írt elő a kárbejelentéshez, amely minden fogyasztóra egyformán, feltétel nélkül vonatkozott. Ez a rendelkezés megnehezítette a károk bejelentését és a biztosító szolgáltatásának igénybevételét, így felborította a szerződéses egyensúlyt a fogyasztó kárára.
A Kúria kifogásolta azt is, hogy a biztosítási összeg kifizetése avult (értékcsökkentett) módon történt olyan esetekben is, amikor a fogyasztó indexált díjat fizetett, anélkül, hogy a díjcsökkentés ezt ellensúlyozta volna. A fogyasztó nem tudhatta előre, mikor éri el az ingóság értékcsökkenése a 85%-os határt, amely után csak csökkentett térítés járt. Ezáltal nem volt átlátható a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonya, ami ellentétes a Ptk. 6:102. § (2) bekezdésével.
A Kúria így részben megváltoztatta a jogerős ítéletet, és kimondta az I.14.B pont érvénytelenségét valamennyi fogyasztóra kiterjedően. Kötelezte a Generali Zrt.-t, hogy az ítéletben meghatározott közleményt nyilvánosan tegye közzé, saját költségére. Az ügy ezzel megerősítette a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését az ÁSZF-ek alkalmazásánál.
Mi is pontosan az ÁSZF?
A Ptk. meghatározza az általános szerződési feltétel definícióját, amely szerint ilyennek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Több szerződés megkötésének célja
A definícióból kitűnik, hogy csakis olyan szerződési feltétel minősül ÁSZF-nek, amelyet az alkalmazója többször kíván használni bizonyos szerződések megkötésekor. Nem szükséges azonban, hogy ezen feltételek valóban többször is alkalmazzák. [Szegedi Ítélőtábla Gf.30296/2008/3. számú határozata]
Így abban az esetben, amikor egy frissen útjára indult webáruház első ügyfeleként vásárolunk, abban az esetben is általános szerződési feltételekkel kötünk szerződést, hiszen egyértelmű, hogy a kereskedő célja, hogy eme feltételeket rendszeresen, többször használja.
Egyoldalúan, előre meghatározott
Az általános szerződési feltételeket az azokat alkalmazó előre, az adott ügyletet megelőzően, saját maga határozta meg. Ezen feltételek tehát nem egy alkufolyamat során születnek, mint ahogy az a klasszikus kétoldalú szerződéskötés során lenni szokott. [jogkodex.hu]
Egyedi megtárgyalás hiánya
További kritérium, hogy ÁSZF-ről beszélhessünk az, hogy a felek nem tárgyalják meg azokat, így elvi lehetőség sincsen alkura, a szerződési feltételek általunk javasolt módosítására vagy befolyásolására. [erthetojog.hu]
A Kúria egy határozatában megállapította, hogy egyedileg meg nem tárgyaltnak minősülhet a közjegyzői okiratba foglalt szerződés is, ha az a másik fél közreműködése nélkül készült, előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz. A konkrét esetben a Kúria megállapította, hogy önmagában az, hogy a szerződés nem tartalmaz utalást az alkalmazó fél üzletszabályzatára vagy általános szerződési feltételeire, illetve hogy nem blanketta kitöltésével, hanem közjegyzői okiratba foglaltan jött létre, nem jelenti azt, hogy a szerződés tartalmát illetően annak minden részlete tekintetében a felek tárgyalása eredményeként került megfogalmazásra. [BH 2012.247]
Vitás helyzet esetében az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. [njt.hu]
Mikor lesz az ÁSZF a szerződés része?
A Ptk. úgy rendelkezik, hogy az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
Természetesen még az általános szerződési feltételek esetén sem kerülhet sor arra, hogy az egyik szerződő fél teljesen ki legyen szolgáltatva és azzal sem legyen tisztában, hogy mibe egyezik bele, hiszen a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata.
Éppen ezért az alkalmazónak köteles biztosítania, hogy a másik fél a szerződéskötés előtt megismerhesse az ÁSZF tartalmát. Ugyanakkor nem feltétel, hogy a másik fél az általános szerződési feltételt ténylegesen elolvassa. Amennyiben lehetősége volt a szerződéskötést megelőzően a feltételek megismerésére, de ezzel nem élt, és ennek ellenére elfogadta azokat, akkor az általános szerződési feltételek a szerződés részévé válnak. Ezért nem lehet sikeresen arra hivatkozni, hogy az elfogadás elolvasás nélkül történt, és így az ÁSZF nem érvényes az adott félre nézve. [kocsisszabougyved.hu]
Ezen feltételeket pedig kifejezetten vagy ráutaló magatartással el is kell fogadnia a másik félnek.
Külön tájékoztatási kötelezettség
Egyes szerződési feltételek esetében nem elegendő csupán az ÁSZF előzetes megismerésének lehetőségét biztosítani, hanem elengedhetetlen a kifejezett tájékoztatás is. Az ÁSZF alkalmazójának gondoskodnia kell róla, hogy ügyfelei felfigyeljenek ezen feltételekre. Az általános szerződési feltételeket alkalmazó ezen szigorúbb kötelezettsége az alábbi esetekben áll fent.
- Hogyha olyan a feltétel, ami lényegesen eltér a jogszabályi rendelkezésektől, Természetesen eltérés csak akkor lehetséges, ha azt a jogszabály megengedi, a kógens (eltérést nem engedő) rendelkezésektől azonban ilyen esetben sem lehet eltérni.
- Hogyha olyan a feltétel, ami lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, vagyis attól, amit általában elvárunk, megszoktunk. Kivételt jelent az az eset, amikor a feltétel ugyan eltér a szokásos gyakorlattól, de összhangban van a felek között korábban kialakult szokásos gyakorlattal.
- Hogyha olyan a feltétel, ami eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
- Csakis fogyasztóval szemben alkalmazott általános szerződési feltétel esetén, hogyha olyan a feltétel, ami a szerződés szerinti főkötelezettség teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosít. [erthetojog.hu]
Ütközések
Főként a hosszú, bonyolult, többször átfogalmazott szerződések esetében előfordulhat, hogy annak egyes részei ütköznek egymással. Amennyiben az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, a más feltétel fog a szerződés részévé válni.
Gyakori eset, hogy olyan vállalkozások szerződnek egymással, amelyek mindketten ÁSZF-et alkalmaznak. Ekkor ezek viszonyát a következőképpen kell rendezni:
- ha az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak;
- ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé, mivel az ellentétes nem lényeges kérdésekben nincs konszenzus, így azok nem válnak a szerződés részévé, helyettük a Ptk. diszpozitív (eltérést engedő) rendelkezései irányadóak;
- ha az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre.
Az a kérdés tekintendő lényegesnek, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. [ptk2013.hu]
Értelmezés
A Ptk. szerződés értelmezésére vonatkozó szabályai között külön rendelkezés vonatkozik az általános szerződési feltételek értelmezésére.
Eszerint, ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma az általános értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Eme rendelkezés egyértelműen védelmet nyújt az ÁSZF-et alkalmazókkal szemben.
Mikor lesz tisztességtelen az ÁSZF?
A Ptk. szabálya szerint akkor tisztességtelen az általános szerződési feltétel, ha az a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
Ezen meghatározás szerint tehát két fogalmi eleme van a tisztességtelenségnek. Az egyik a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértése, a másik pedig az, hogy a másik fél hátrányára bomoljon meg a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlya, vagyis a feltétel egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos legyen a másik fél számára. [jogkodex.hu]
Jóhiszeműség és tisztesség elve
A jóhiszeműség és tisztesség elvét a Ptk. úgy is nevesíti, mint az egész kódexet átható követelményt. Ez alapvetően egy etikai alapokon nyugvó, általános és objektív mérce, amely egyúttal biztosítéka a felek közötti kölcsönös bizalomnak. Az elv szerepe abban is megnyilvánul, hogy megelőzze egy jogszabály olyan alkalmazását, amely a konkrét esetben annak eredeti céljával ellentétes eredményre vezetne. [jak.ppke.hu]
Fontos, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelensége nem vizsgálható önállóan. Az összes körülményt figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy egy adott feltétel tisztességtelen-e. Különös jelentőséggel bír a szerződéskötés körülményeinek, valamint a szerződésben vállalt szolgáltatás céljának vizsgálata. Emellett tekintettel kell lenni arra is, hogyan illeszkedik az adott feltétel a szerződés többi kikötéséhez, illetve hogy milyen kapcsolatban áll esetleg más szerződésekkel. [kocsisszabougyved.hu]
Kivételek
Nem vizsgálhatóak az ÁSZF-ek tisztességtelensége, ha azok főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó feltételek, amennyiben azok világosak és érthetőek. Például a devizaalapú fogyasztóikölcsön-szerződés azon rendelkezését, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezésnek minősítette a Kúria, amelynek a tisztességtelensége így főszabályként nem vizsgálható. [2/2014. PJE]
Továbbá nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
Fogyasztókat védő többletszabályok
A fogyasztók védelmének érdekében fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. Ezen meghatározás annyiban szűkebb az ÁSZF definíciójánál, hogy hiányzik belőle a több szerződés megkötésének célja.
Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozás által a fogyasztóval szemben alkalmazott előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
Egyes tisztességtelen kikötések
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
A Ptk. példálózóan felsorol olyan kikötéseket, amelyek tisztességtelennek minősülnek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekben. Ezek közül említünk néhányat.
Tisztességtelen a feltétel, amely:
- a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
- kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
- a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést;
- lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
- kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.
Következmény
Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Abban az esetben viszont, hogyha a tisztességtelen általános szerződési feltétel fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé vált, az nemmegtámadható, hanem semmis lesz, amelyre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Amíg a megtámadhatóság feltételes érvénytelenség, amely sikeres megtámadás esetén lesz a megkötéstől érvénytelen, addig semmisség esetén a szerződés alapból érvénytelen a megkötésétől kezdve, amit a bíróság hivatalból észlel. Joghatásuk azonban ugyanaz.
Tisztességtelen ÁSZF-fel kapcsolatos közérdekű kereset
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű kereset indítható.
Ilyen kereset indítására jogosult:
- az ügyész;
- a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányzati főhivatal, a központi hivatal vezetője;
- a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője;
- a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet;
- az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet.
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre van szüksége bármilyen jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
