A pénzkölcsön az egyik leggyakoribb jogügylet a mindennapokban – legyen szó családi segítségről, baráti kölcsönről vagy banki hitelről. Bár elsőre egyszerűnek tűnik, a kölcsönszerződés számos jogi kérdést vet fel, amelyek figyelmen kívül hagyása komoly konfliktusokhoz vezethet. Ebben a cikkben bemutatjuk a pénzkölcsön szerződés legfontosabb szabályait: milyen formában köthető meg, milyen elemeket kell tartalmaznia, milyen biztosítékokkal védhetjük magunkat, és mi történik késedelem vagy felmondás esetén. Célunk, hogy érthetően és gyakorlatiasan ismertessük a jogszabályi kereteket, hogy Ön elkerülhesse a tipikus hibákat és biztonságosan köthessen kölcsönszerződést.
- Mi is az a kölcsönszerződés?
- A kölcsönszerződés szabályainak alkalmazása más jogviszonyokban
- Csak pénzkölcsön létezik?
- Összefoglalva
- A kölcsönszerződés alakisága és tartalmi elemei
- A szívességi kölcsön
- A pénzkölcsön esetén alkalmazható szerződési biztosítékok
- A késedelem elsődleges szankciója: a késedelmi kamat
- A késedelmi kamat jellemzői
- A késedelmi kamat mértéke
- Példa a kamat számítására
- Ha a pénztartozás eredetileg kamattal volt terhelve
- A vállalkozások közötti szerződésekben
- Összefoglalva
- A pénzkölcsön szerződés felmondása
- Kössön kölcsönszerződést a Szerzivel!
Mi is az a kölcsönszerződés?
A kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós ezen pénzösszeg visszafizetésére köteles. A visszafizetésre a szerződésben meghatározott időpontban kerül sor. Az adós ezen felül főszabály szerint kamat fizetésére is köteles.
A kölcsönszerződés szabályainak alkalmazása más jogviszonyokban
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő minden olyan jogviszonyban is, amelyben az egyik fél szolgáltatása időben megelőzi a másik fél által teljesítendő pénzszolgáltatást, illetve amikor az ellenérték megfizetése megelőzi a főszolgáltatás teljesítését. A kölcsönszerződésre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad az adós tulajdonába azzal, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot köteles a hitelező tulajdonába adni.
Helyettesíthető dolog az a dolog,
- amelyet fajtája, mennyisége és minősége szerint határoznak meg,
- és amelynél a szolgáltatás teljesítésekor nem az egyedileg meghatározott dolog, hanem
- bármely, azonos fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog alkalmas a kötelezettség teljesítésére.
Csak pénzkölcsön létezik?
A válasz az, hogy nem, nem csak egy meghatározott pénzösszegre lehet kölcsönszerződést kötni. A kölcsönszerződés szabályai vonatkoznak arra az esetre is, amikor a hitelező helyettesíthető dolgot ad az adós tulajdonába úgy, hogy az adósnak ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot kell visszaszolgáltatnia a szerződésben meghatározott időpontban. Itt a kamat számítása kicsit másként történik, hiszen a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékét kell alapul venni a kamat számításánál.
Összefoglalva
- A hitelező ilyenkor a kölcsönadott pénzösszeg (vagy esetlegesen más helyettesíthető dolog) tulajdonjogát ruházza át az adósra.
- Ennek megfelelően az adós szabadon rendelkezhet a kölcsönadott dologgal.
- A tulajdonátruházás időleges, hiszen az adós köteles a kölcsönbe adott pénzösszeget a szerződésben meghatározott időben visszafizetni, vagy helyettesíthető dolog esetében ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot visszaszolgáltatni.
- A visszafizetés teljesítésére a szerződés megkötése után egy későbbi időpontban kerül sor.
- Az adósnak meg kell fizetnie az esetleges kamatokat is. [szerzi.hu]
A kölcsönszerződés alakisága és tartalmi elemei
A kölcsönszerződésre nem ír elő a Polgári Törvénykönyv különösebb formai követelményt. Ebből az következik, hogy akár szóban, vagy ráutaló magatartással is tehető. A ráutaló magatartás annyit jelent, hogy a felek cselekedeteikkel, viselkedésükkel fejezik ki szerződéses akaratukat. Például a pénzkölcsön esetén ezt úgy lehet megtenni, hogy a pénzösszeg átadásra kerül a másik fél részére, amit ő később visszafizet. Ehhez nem kell kifejezetten kijelenteni, hogy egy kölcsönszerződés megkötése történt. Azonban az írásba foglalás erősen ajánlott, különösen akkor, ha egy nagyobb összegről van szó. Fontos, hogy pénzügyintézettel kötött pénzkölcsönre irányuló szerződés csak írásban tehető.
Most lássuk, hogy mit kell feltétlenül tartalmaznia a szerződésnek:
- a szerződő felek adatait (név, lakcím, személyi igazolvány száma),
- a kölcsön összegét,
- a visszafizetés határidejét, valamint feltételeit,
- az esetleges kamatot,
- a szerződés lehetséges biztosítékait.
A szívességi kölcsön
A szívességi kölcsön esetében az adós nem köteles a kamat és az egyéb díjak kifizetésére. Ilyenkor a felek csak annyiban egyeznek meg, hogy a kölcsönadott összeget kell visszafizetnie a másiknak. Ez megtörténhet úgy is, hogy a felek kifejezetten rendelkeznek erről, de úgy is, hogy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből kitűnik. A szívességi kölcsön jellemzően családtagok közötti jogügyletnél jön szóba.
A pénzkölcsön esetén alkalmazható szerződési biztosítékok
A szerződési biztosítékok a pénzkölcsön hitelezőjét támogatják azzal, hogy vagy a teljesítési készséget, vagy a teljesítési képességet növelik. Az előbbi lényegében egy szankciós jelleggel bír, míg az utóbbi egy fedezetet biztosít a hitelező számára, ha a kötelezett nem teljesít.
Kötbér
Kötbér kikötése esetén az adós arra kötelezi magát, hogy ha megszegi a szerződést olyan okból, amiért ő a felelős, akkor a kötbér összegét meg kell fizetnie. A kötbér csak írásban köthető ki. Ez történhet akár a felek megállapodásával, de akár általános szerződési feltételben meghatározva is. Az általános szerződési feltétel, rövidítve ÁSZF annyiban másabb, hogy azt az egyik fél egyoldalúan állapítja meg a másik fél közreműködése nélkül, valamint anélkül, hogy a felek az egyedileg megtárgyalták volna. A kötbért leginkább késedelem, hibás teljesítés vagy lehetetlenülés esetére szokták kikötni.
A kötbér számolásának alapja a szerződésszegéssel érintett érték, de a felek szabadon állapíthatják meg a mértékét. A lehetetlenülési vagy a hibás teljesítési kötbér a szerződésszegés alapjához %-os arányban, de akár egy fix összegként is meghatározható. A késedelmi kötbér a késedelem időtartamához igazodik, és a szerződésben meghatározott módon – általában a késedelmes napok számához kötött százalékos arányban vagy fix összegben – kerül kiszámításra. Nincs meghatározva, hogy maximum mennyi lehet a kötbér, de a kötelezett kérésére a bíróság a túlzott mértékű kötbért jelentős, kirívó aránytalanság esetén mérsékelheti.
A kötbér abban az esetben is jár, ha a hitelezőnek nem keletkezett kára a szerződésszegésből. Ez azért fontos, mert a hitelezőnek így nem kell bizonyítani azt, hogy kára keletkezett, illetve annak mértékét sem. Viszont, ha a kötbért meghaladó kára keletkezett, azt is érvényesítheti.
Fontos, hogy a hitelező, azaz a jogosult mindig választhat, hogy a kötbért érvényesíti, vagy a rendes szerződésszegésre vonatkozóan érvényesíti igényeit. A késedelem esetére kikötött kötbér mellett a főkötelezettség teljesítését (pénzkölcsön esetén a pénz visszafizetését) továbbra is követelheti, azonban a teljesítés elmaradására kikötött kötbér érvényesítése kizárja a teljesítés további követelését.
A kezesség
A kezességi szerződés alapján a kezes vállalja, hogy amennyiben az eredeti kötelezett nem teljesít, ő maga fog teljesíteni. Kezesség vállalására gyakran pénzkölcsön esetén kerül sor. A kezesség tehát a főkötelezettséghez szorosan kapcsolódó, de attól eltérő, saját jogcímmel (kezességi szerződés) rendelkező kötelezettség. A kezes helytáll a főkötelezett tartozásáért.
Fontos azonban, hogy a kezes helyzete nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállalásakor volt, de helytállási kötelezettsége kiterjed a főkötelezett szerződésszegésére (például kötbér fizetésére), valamint az elvállalás után esedékessé váló mellékkötelezettségekre is (például kamatfizetési kötelezettségre). A kezes beszámíthatja a jogosult követelésébe a saját és a főkötelezett ellenköveteléseit, valamint érvényesítheti az őt megillető kifogásokon túl a főkötelezettet megillető kifogásokat is a jogosulttal szemben. Viszont a főkötelezettel szembeni kifogásait a jogosulttal szemben nem érvényesítheti. A kezesség csak írásban köthető ki.
A kezes akkor köteles teljesíteni, amikor a jogosult felszólítja a teljesítésre. De másként alakulhat a helyzet a jövőben akkor, ha sortartásos kezességről, másként akkor, ha készfizető kezességről vagy kártalanítási kezességről van szó:
- Egyszerű, más néven sortartásos kezesség esetén a kezes a teljesítést megtagadhatja mindaddig, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a pénzkölcsön összegének visszafizetését megkísérelte behajtani a főkötelezetten, de az észszerű határidőn belül nem vezetett eredményre. Ezt nevezzük a sortartás kifogásának.
- Készfizető kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.
- Kártalanító kezesség esetében a kezes a kötelezettől be nem hajtható részért vállal csak felelősséget. Ilyenkor akkor követelheti a jogosult a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a főkötelezett vagyonára és ennek során nem nyert kielégítést.
Nem illeti meg a kezest a sortartás kifogása továbbá, ha
- a követelés főkötelezettől való behajtása lényegesen megnehezült a főkötelezett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének, valamint telephelyének vagy székhelyének megváltozása miatt,
- ha a jogosult egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, de a követelése nem nyert kielégítést,
- vagy ha a kötelezett csődéljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolási eljárás indult. [kocsisszabougyved.hu]
Tartozáselismerés
A tartozást elismerő nyilatkozat egy egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely a szerződést megerősíti. Az ilyen nyilatkozat a jogosult számára kedvezőbb helyzetet teremt, mivel megfordítja a bizonyítási terhet. Hatására vélelmezni kell a tartozás fennállását, és az adósnak kell bizonyítania, hogy a nyilatkozat megtételekor a tartozás nem, vagy csak alacsonyabb összegben állt fenn. Alapesetben pedig a jogosultnak kellene egy jogvita során bizonyítania a követelés fennállását, de a tartozáselismerés révén ettől a jelentős tehertől szabadul. A tartozáselismerés az elévülést is megszakítja, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve az elévülés újból kezdődik.
Alapvetően a jogszabály nem ír elő alaki kötelezettséget a megtételére, viszont alkalmazandó az a szabály, hogy az alakszerűséghez kötött jognyilatkozat megerősítése is az adott alakban történhet. Tehát mivel a kölcsönszerződés megtételére főszabály szerint nincs semmilyen alakiság előírva, így ilyen esetben a tartozáselismerés is megtehető akár szóban is. Itt utalnék arra, hogy nem csak jogszabály rendelhet meghatározott alakot a jognyilatkozatra, hanem maguk a felek is megállapodhatnak abban, hogy kizárólag írásban érvényes az adott jognyilatkozat. [szerzi.hu]
Jelzálog
Pénzkölcsön esetén az egyik leggyakoribb biztosíték a jelzálog alapítása, amely
- az erre irányuló zálogszerződéssel,
- valamint a megfelelő nyilvántartásba történő bejegyzéssel történik.
A zálogjogosult a biztosításra szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést nyerhet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogszerződést írásba kell foglalni, valamint létrejöttéhez a szerződésben meg kell határozni a zálogtárgyat és a biztosított követelést. A zálogjoggal való helytállás a biztosított követelés terjedelméhez igazodik. Kiterjed továbbá a biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. A jogosult kielégítési joga a biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztásával nyílik meg.
A késedelem elsődleges szankciója: a késedelmi kamat
A késedelmi kamat jellemzői
A késedelmi kamat a pénztartozások esetén a késedelem elsődleges szankciója. A késedelmi kamat lényegében a tőkéhez (kölcsönösszeghez) mért, a késedelmes napok arányában fizetendő összeg, amely a törvény erejénél fogva jár. Ez egy objektív következmény, ami azt jelenti, hogy akkor is meg kell fizetni, ha az adós késedelmét kimenti. Illetve akkor is jár, ha a pénztartozás eredetileg kamatmentes volt.
Az írásba foglalás a késedelmi kamat szempontjából is előnyős, mivel értelemszerűen az a késedelembe esés időpontjától kezdve fizetendő. Szóbeli megállapodás esetén nehéz bizonyítani a fizetési határidőt. De azt fontos megemlíteni, hogy alapvetően a megállapodás szóbelisége nem zárja ki a kamatfizetési kötelezettséget késedelem esetén, tehát az akkor is jár.
A késedelmi kamat mértéke
A mértékében a felek megállapodhatnak a szerződésben. Ha a felek erre nem térnek ki a megállapodásban, akkor a törvény által meghatározott, azaz a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó. Ennek mértéke 2024. szeptember 25-e óta 6,5 %. [net.jogtar.hu] A naptári féléveket mindig január 1. – június 30., valamint július 1.-december 31. között számoljuk.
Példa a kamat számítására
Például ha valaki 1 millió forint visszafizetésével 2023. január 1. napjától kezdve 2025. november 15-ig késedelemben volt, akkor az alábbiak szerint alakul a késedelmi kamat számítása: (ne felejtsük el, hogy most az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot vesszük figyelembe)
- 2023.01.01 – 2023.06.30 között a jegybanki alapkamat 13% volt –>a késedelmes napok száma az adott félévben: 181 , a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 64 466 forint
- 2023.07.01 – 2023.12.31 között szintén 13% –> a késedelmes napok száma az adott félévben: 184, a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 65 534 forint
- 2024.01.01 – 2024.06.30 között 10,75% –>a késedelmes napok száma az adott félévben: 182 (szökőév!), a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 53 603 forint
- 2024.07.01 – 2024.12.31 között 7% –> a késedelmes napok száma az adott félévben: 184, a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 35 288 forint
- 2025. 01.01- 2025. 06. 30 között 6,5%–> a késedelmes napok száma az adott naptári félévben: 181, a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 32 233 forint
- 2025. 07.01- 2025. 11. 15. (mivel az ezt követő napon került visszafizetésre a pénzösszeg) szintén 6,5%–> a késedelmes napok száma az adott naptári félévben: 138, a késedelmi kamatként fizetendő összeg: 24 575 forint
Ezeket hozzáadjuk az eredeti tőkéhez, ami jelen esetben 1 millió forint:
1 000 000 + 64 466 + 65 534 + 53 603 + 35 288 + 32 233 + 24 575= 1 275 699 forint fizetendő vissza összesen (kerekítve)
Ebből az következik, hogy a késedelmi kamat mértéke: 275 699 forint
Ha a pénztartozás eredetileg kamattal volt terhelve
Máshogy alakul a késedelmi kamat számítása, ha a pénztartozás eredetileg kamattal (ügyleti kamat) volt terhelve. Ilyenkor a jegybanki alapkamat egyharmadát kell venni és azt hozzáadni az ügyleti kamathoz. De ugyanakkor ezeknek az összege el kell érje legalább a jegybanki alapkamat mértékét. Például, ha a felek megállapodtak egy 3%-os ügyleti kamatban, és a a késedelemmel érintett félév első napján a jegybanki alapkamat 9%, aminek az egyharmada 3%, akkor a késedelmi kamat mértéke 3%+3%, azaz 6% lenne, de mivel ez nem éri el a jegybanki alapkamat mértékét, ezért a 9%-ot kell figyelembe venni.
A vállalkozások közötti szerződésekben
A vállalkozások közötti pénzkölcsön esetén a törvényes kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8%. Tehát például a mostani félévre érvényes jegybanki alapkamat esetében 6,5%+8%=14,5% lesz a kamat. Fontos, hogy vállalkozások között a késedelmi kamatot kizáró megállapodás semmis, kivéve akkor, ha a kötelezett késedelmi kötbér fizetésére köteles. [erthetojog.hu]
Összefoglalva
- A késedelmi kamat jogszabály erejénél fogva jár, hacsak a felek azt kifejezetten ki nem zárják a szerződésben. Vállalkozások között nem lehet kizárni a késedelmi kamatot, kivéve abban az esetben, ha a késedelem késedelmi kötbérrel van szankcionálva.
- A mértékét a felek megállapíthatják, ennek hiányában a Polgári törvénykönyv 6:48. §-a szerinti mérték alapján jár a kamat.
- A törvényes késedelmi kamat mértéke megegyezik a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, ami most jelenleg már 2024. szeptember 25-e óta 6,5%.
- Ha eleve járt kamat a pénzkölcsönről szóló szerződés alapján, akkor a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamat + a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmada. De ennek az összegnek el kell érnie legalább a jegybanki alapkamat mértékét.
- Vállalkozások között a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8%.
- A naptári félévek a következő szerint alakulnak: az első félév január 1. – június 30, a második pedig július 1. – december 31. közötti időszakra terjed ki.
A pénzkölcsön szerződés felmondása
A felmondás esetei és joghatása
A felmondás a jövőre nézve megszünteti a szerződést. A felmondást vagy maga a szerződés, vagy jogszabály teszi lehetővé. A hitelező a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján felmondhatja a szerződést az alábbi esetekben:
- az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós a felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot,
- a kölcsönnek a kölcsönszerződésben meghatározott célra való felhasználása lehetetlen, vagy az adós nem erre a célra használja fel,
- az adós a hitelezőt megtévesztette, és a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta,
- az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza,
- az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét,
- a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki, vagy
- az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
Ahogyan azt már említettem a szerződés felmondása esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, ami azt jelenti, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak, valamint kötelesek a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
De mi történik a kamatokkal felmondás esetén?
Amikor egy kölcsönszerződést felmondanak, az adósnak két dolog biztosan kötelessége:
- Megfizetni az addig felhalmozott kamatokat. Ezeket már „megszolgálta” a pénz használatával, tehát nem vitás, hogy járnak a hitelezőnek.
- Visszafizetni a tőkét. A felmondás pillanatától ez azonnal esedékes, és amíg nem történik meg, az adós késedelemben van. Ezért késedelmi kamatot kell fizetnie.
A bonyodalom ott kezdődik, hogy nem teljesen világos, hogy pontosan mekkora késedelmi kamat jár a felmondás utáni időszakra, és vajon a szerződésben rögzített kamatperiódus (például havi vagy negyedéves) ugyanúgy érvényben marad-e. A jogszabályok itt nem adnak egyértelmű választ, ezért a gyakorlatban sokszor vita van belőle. A hitelezők érthetően szeretnék, ha a szerződéses kamat továbbra is élne, az adós viszont arra hivatkozhat, hogy a felmondással a szerződés megszűnt, így más szabályok lépnek életbe.
A problémát az jelenti, hogy a szerződés rendelkezései többé nem érvényesek, így az adós kamatfizetési kötelezettségét már nem a szerződés, hanem a Ptk. szabályai határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy az adós a késedelembe esés időpontjától a szerződésben rögzített kamaton felül (ügyleti kamat) a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni. A szerződésben rögzített kamatperiódus helyébe pedig féléves kamatperiódus lép. Ez azonban figyelmen kívül hagyja a felek eredeti akaratát, valamint a szerződésben meghatározott kamat mértéke általában magasabb, mint amelyet a Ptk. ír elő, így a hitelező üzletileg rosszabbul jár.
A megoldás egyszerű:
A felek a szerződési szabadságukkal élve kiköthetik, hogy a szerződésben meghatározott esetekben a hitelezőnek ne csak felmondási joga legyen, hanem joga legyen azonnal egy összegben követelni az adóstól a teljes fennálló tartozást, azaz előrehozza a tartozás esedékességét. Ez az úgynevezett acceleration logika, amelyet a nemzetközi gyakorlatban is használnak. Ennek a legfontosabb joghatása, hogy a kölcsön a járulékokkal együtt azonnal esedékessé válik, a hitelezőnek sem kell tovább folyósítania hitelt, azonban a szerződés nem szűnik meg, így tehát az adós a szerződésben meghatározott kamatot köteles megfizetni. [ptk2013.hu]
Kössön kölcsönszerződést a Szerzivel!
A Szerzi szerződésgenerátorával néhány perc alatt elkészítheti jogszabályoknak megfelelő, naprakész pénzkölcsön szerződését. Nem kell bajlódnia elavult mintákkal vagy bonyolult kitöltésekkel – a Szerzi gyors, átlátható és biztonságos megoldást kínál.
Ha kérdése merülne fel akár a kölcsönszerződéssel, akár más jogi témával kapcsolatban, forduljon bizalommal a Szerzi ellenőrzött, megbízható ügyvédeihez az online jogi tanácsadás keretében. Gyors, kényelmes és szakértői segítség – bárhol, bármikor.
