„Jogos védelem volt, nem csukhatnak le!” Ezzel a mondattal találkozhatunk filmekben, sorozatokban, de szélsőségesebb esetben akár életünk során is. De ez valóban ilyen egyszerű? Bármit megtehet valaki, akit elkezdenek ütni az utcán? Ugyanaz a jogos védelem és a köznyelvben használt önvédelem?
Ebben a cikkben választ adunk ezen kérdésekre. Bemutatjuk a büntetőjog egyik legérdekesebb intézményét, a jogos védelmet. Először a törvényi szabályozást ismertetjük, majd két megtörtént eseten keresztül segítjük a megértést, és elmagyarázzuk, hogy miért született az egyik esetben marasztaló, a másikban pedig felmentő ítélet.
Az alábbiak megértését nagyban könnyíti, ha rendelkezik egy alapszintű büntetőjogi ismerettel. Amennyiben bizonytalan, olvassa el ezt a cikkünket, aminek segítségével tájékozódhat a büntetőjog alapjairól!
A jogos védelem szabályai
Kezdésként egyből különbséget kell tennünk a jogos védelem két típusa, a klasszikus és a megelőző jogos védelem között. Klasszikus jogos védelmi helyzetet valamilyen személy, javak vagy közérdek elleni jogtalan támadás, illetve annak közvetlen fenyegetése alapozza meg. A megelőző jogos védelem esetében ilyen támadás megkezdésére még nem került sor, illetve még azzal közvetlenül fenyegető helyzet sem alakult ki, ugyanakkor a Büntető Törvénykönyv (Btk.) mindenki számára lehetővé teszi, hogy előzetesen felkészüljön egy személy vagy javak elleni jogtalan támadásra, és ennek során olyan védelmi eszközt alkalmazzon, amely alkalmas lehet eme támadás megakadályozására.
Klasszikus jogos védelem
A Btk. szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [njt.hu]
Nem önvédelem
A fogalomból egyből kitűnik, hogy – azzal ellentétben, ahogy a közbeszéd használja – nem csak önvédelemről van szó. Így tehát a védekezést nem csak az fejtheti ki, akit (vagy akinek javait) támadás érte, hanem más is. Az sem szükséges, hogy a megtámadott személy kérje a segítséget, ahogy akár abban az esetben sem lesz büntethető a védekező, ha a megtámadott személy kifejezetten elutasítja a segítséget. [Belovics Ervin, Polt Péter: A Büntető Törvénykönyv kommentárja]
A támadás
A támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény (vagy szabálysértés) törvényi tényállását. Tehát maga a támadás minden esetben jogtalan. A jogtalan támadás elhárítása pedig mindenkinek jogában áll. Így jogos védelem esetében úgymond jog áll szemben a jogtalansággal, amelyből következik, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát és következményeit a támadónak kell viselnie. Ahogyan már említettük, a támadás irányulhat személy, javak, illetve a közérdek ellen. Személy elleni támadás például a testi épség vagy a nemi szabadság elleni támadás, javak elleni támadást valósít meg a lopás vagy a rongálás tényállásába illő magatartás, illetve a közérdek ellen irányul a közveszély okozása. [jogkodex.hu]
Közvetlen fenyegetés
Nemcsak a már megindult jogtalan támadás, hanem a közvetlenül fenyegető jogellenes támadás is jogos védelmi helyzetet teremt. A támadás akkor közvetlenül fenyegető, ha annak megkezdésétől az adott helyen, azonnal vagy nagyon rövid időn belül tartani lehet, és a kifejtésének nincsen akadálya.
Az elhárítás
Az elhárítás a támadásra válaszoló, olyan aktív magatartás, amely a támadó ellen irányul és kimeríti a Btk. Különös Részében meghatározott valamely bűncselekmény tényállási elemeit. Tehát látszólag a védekező magatartása szintúgy bűncselekmény, akár csak a támadóé, azonban pont azért nem lesz az, mert jogos védelmi helyzetben cselekszik.
Az elhárító magatartást addig lehet kifejteni, amíg a jogos védelmi helyzet fennáll. Ez addig tart amíg maga a támadás vagy annak közvetlen veszélye is. A támadás megszűnésének azonban objektíve érzékelhetőnek kell lennie, nem elég tehát a támadó elhatározása, hogy felhagy azzal. Tehát, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik jogos védelmi helyzetben van. [Belovics Ervin, Polt Péter: A Büntető Törvénykönyv kommentárja]
Ha azonban az addig jogos védelmi helyzetben lévő, eme helyzet megszűnése után további tényállásszerű cselekményt fejt ki a támadóval szemben, ezen cselekménye már büntetendő lesz.
Szükségesség
A támadás elhárításának kritériuma a szükségesség. Ez azt jelenti, hogy a védekezőnek a jogtalan támadás elhárításához enyhébb védekezési mód nem állt rendelkezésére, mint amelyet alkalmazott. Például, ha egy lopás elhárításához csak könnyű testi sérülést szükséges okoznia a védekezőnek, azonban ő mégis megöli a tolvajt, cselekménye büntetendő lesz.
Fontos azonban, hogy nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Ennek a kizáró oknak a fennállta is mindig esetről esetre vizsgálandó.
Korlátai
Habár a jogos védelem fennállását, vagy éppen fenn nem állását a bíróság minden ügyben egyedileg vizsgálja, a Kúria a 4/2013. számú BJE határozatában kiemel olyan eseteket, amikor nem áll fenn ilyen helyzet.
Eszerint a klasszikus jogos védelem korlátai a következők:
- verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,
- megtorlásként nem alkalmazható,
- kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,
- támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,
- javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. [kuria-birosag.hu]
Szituációs jogos védelem
A Btk. szabályai között megtalálhatóak az úgynevezett szituációs jogos védelem szabályai. A törvény itt bizonyos eseteket sorol fel, amelyeknek fennállásakor a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Így ezen esetek megvalósulásakor minden további mérlegelés szükségtelen, a védekező cselekménye nem lesz büntetendő, hiszen a Btk. egy megdönthetetlen vélelmet állít fel.
Tehát a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
– azt személy ellen
- éjjel,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- csoportosan követik el,
– az a lakásba
- éjjel,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy
– az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
Ehhez kapcsolódóan nem árt egy kis fogalommagyarázat. A bírói gyakorlat városokban az este 11 és a reggel 5 óra közötti elkövetéseket tekinti éjjeli elkövetésnek. Kisebb településeken, a helyi szokásnak megfelelően már este 10 óra után is éjjel elkövetettnek minősül a cselekmény, ugyanakkor az este 9 órakori végrehajtás még falusi viszonyok között sem tekinthető éjjeli elkövetésnek. [BH 1983.347.]
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki működőképes lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve valósítja meg.
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
Illetve csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. [njt.hu]
Megelőző jogos védelem
A Btk. szerint nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. [njt.hu]
Ennek az intézménynek a fő sajátossága az, hogy amíg a klasszikus jogos védelem esetén a megtámadott személyesen fejti ki a védekező cselekményt, addig itt az elhárító cselekményt védelmi eszköz használatával hajtja végre. Ráadásul védelmi eszköz használata a jövőbeni jogellenes támadások ellen nyújthat védelmet, továbbá felkészülést jelent a támadással való közvetlen fenyegetést megelőzően.
Azért, hogy egy ilyen védekezés során is megállapítható legyen a büntethetőséget kizáró ok, három feltételnek kell teljesülnie:
- A védelmi eszköz nem lehet az élet kioltására alkalmas.
- A védelmi eszköz működtetése folytán csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet.
- A védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, ami tőle az adott helyzetben elvárható.
Amennyiben ezen feltételek közül bármelyik hiányzik, a védekező büntetőjogi felelőssége fennáll. [jogkodex.hu]
Két eset vizsgálata
Az alábbiakban két megtörtént esetet vizsgálva segítjük a jogos védelemnek a megértését. Az egyik esetben a vádlott árammal védte kertjét a tolvajok elől, azonban egy lopási kísérlet során az egyik tolvaj életét vesztette. A másik esetben pedig a vádlottakat elrabolták, ők azonban kioltották egyik emberrablójuk életét és kiszabadultak.
A két esetben közös, hogy a védelem mindkét esetben jogos védelemre hivatkozott, azonban amíg az elrabolt férfiakat a bíróság felmentette, addig a kert gazdáját elítélte. A következőkben megvizsgáljuk eme két ítélet okait.
Árammal védett kert
A vádlott alapszintű villanyszerelői ismeretekkel rendelkezett. Évek óta rendszeresen loptak a háza körülkerített portájáról és veteményes kertjéből, amiről többször értesítette a rendőrséget, de segítségre nem talált. Kutyáit megmérgezték, a szögesdrót kerítésen átmásztak, az akkumulátoros villanypásztor akkumulátorát ellopták. Egy újabb lopás után elhatározta, hogy veteményes kertjét árammal fogja védeni. Ennek megfelelően a kert hátsó részén, a külső kerítéstől 1-3 méterre paradicsomkarókra szigeteletlen acéldrótot feszített ki 50-70 cm magasan. Ezt egy melléképület konnektorába dugta, és minden este 22:00 és 05:00 között üzemeltette 230 V, 50 Hz feszültséggel. Az áramkör csak fázisvezetéket tartalmazott, földelés nélkül, így az áram akkor záródott, amikor valaki hozzáért. A vádlott a kiépített rendszerről tájékoztatta a helyieket, és figyelmeztető táblát is kihelyezett, de azt ellopták.
Egy este a sértettek italozás után, lopási szándékkal indultak a vádlott kertjébe, tudva az áramról. Közülük ketten több kerítésen átmászva jutottak be a kertbe, majd a dróthoz érve áramütést szenvedtek és rángatózva a földre estek. A harmadik sértett később érkezett, segítséget kért, majd maga is áramütést szenvedett, amikor áramtalanítás előtt bement. A helyszínre érkező mentők már nem észleltek életjeleket egyiküknél, akinek halálát a helyszínen megállapították. A másik sértett életveszélyes égési sérüléseket szenvedett maradandó fogyatékossággal, a harmadik pedig 8 napon belüli sérüléseket.
Az életét vesztett sértett enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt és korábban szívinfarktusa volt. Az esős, párás időjárás, valamint a nedves ruházata és hiányos cipője közrehatott a halálos áramütés bekövetkeztében. [Debreceni Ítélőtábla Bf.91/2011/6.]
Ítélet
A bíróság a védekezőt bűnösnek találta. Ennek oka az, hogy – amint fentebb is említettük – a megelőző jogos védelem csak abban az esetben büntethetőséget kizáró ok, ha annak három konjunktív feltétele hiánytalanul teljesül. Ebben az esetben azonban csak 2 teljesült maradéktalanul.
A vádlott magatartása folytán a jogtalan támadó, illetőleg támadók szenvedtek sérelmet, illetve a vádlott a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. Viszont a harmadik konjunktív feltétel, miszerint a védelmi eszköz az élet kioltására nem lehet alkalmas, az eredményből kifolyólag nyilvánvalóan nem teljesült.
Habár a vádlottnak arról, hogy a védelmi eszköz az élet kioltására alkalmas nem volt tudomása, tehát tévedésben volt, azonban ezt hanyag gondatlansága idézte elő, ezért a büntetőjogi felelőssége megállapítandó. [jogkodex.hu]
TV-t néző emberrabló
Az I. r. vádlottat egy öttagú társaság találkozóra hívta az általuk bérelt budapesti lakásba. Az I. r. vádlott felment a lakásba, ahol már várták, és először üzleti tárgyalásokat folytattak, majd ezt követően az I. r. vádlottat durván bántalmazták, megverték, összerugdalták, megöléssel fenyegették, miközben nagy összegű pénzt követeltek tőle. A kezeit hátrakötözték, majd lementek az utcára, ahol a II. r. vádlott várakozott, akit szintén felhívtak a lakásba. Miután bement, őt is megöléssel, bántalmazással és különböző kínzási módszerekkel fenyegették meg. Az I. r. vádlottnak – feltehetően – heroin tartalmú injekciót is adtak be.
Három nappal később az öt személy közül négyen eltávoztak a lakásból. Az ott maradó férfi fegyverrel is rendelkezett, és a televíziót nézte, amikor az összebilincselt vádlottak az őrzőjük engedélyével kimentek a WC-re, ahol az I. r. vádlottnak sikerült a rajta levő bilincset meglazítani és azt a kezéről lehúzni. Ekkor megállapodtak abban, hogy megtámadják a televíziót néző őrt.
Amikor visszamentek a szobába, mindketten ráugrottak a sértettre. A II. r. vádlott hátulról átölelte a derekánál, az I. r. vádlott pedig a nyakát próbálta leszorítani, miközben felkapott egy 2,5 kg súlyú hamutartót, és azzal nagy erővel ütlegelte a sértett fejét és arcát. A II. r. vádlott felkapott egy 11,5 cm pengehosszúságú kést és azzal háromszor hátba szúrta a sértettet. Ezt követően az I. r. vádlott kitörte a konyha ablakát, és azon keresztül elmenekültek. A sértett fejét ért durva, repesztett jellegű fejbőrsérülések, a tüdősérülés okozta belső vérvesztés és a traumás sokk miatt életét vesztette. [BH 1997.11.512]
Ítélet
A bíróság ebben az esetben tehát a vádlottakat felmentette. Az ügy legfőbb kérdése az volt, hogy fennállt-e a támadás – és ezzel együtt a jogos védelmi helyzet – akkor, amikor az emberrabló a TV-t nézte.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a támadás fogalmát a korábbiaknál szélesebb körben kell értelmezni. Az adott ügyben a történések egész folyamatát figyelembe véve ítélhető csak meg, hogy a cselekmény véghezvitelének időpontjában a jogos védelmi helyzet fennállt-e.
A bíróság szerint az emberrabló részéről megnyilvánuló passzív magatartás olyan jogtalan állapot fenntartását célozta, amelynek létesítése bűncselekmény, és ez a passzív magatartás a részéről már elkövetett bűncselekménynek a további folytatását célozta. Így ez akkor is jogtalan támadásnak minősül, ha az elhárítás pillanatában nem párosul aktív támadó magatartással.
Maga az emberrablás még folyamatosan tartott, amikor a vádlottak a TV-t néző emberrablót megtámadták annak érdekében, hogy a jogtalan fogva tartásukból szabaduljanak, és az életüket megmentsék. Tisztában voltak azzal, hogy az őrzőik által létrehozott jogi állapot időben csak akkor, a többiek távolléte alatt és kizárólag erőszakos úton szüntethető meg, más mód a szabadulásukra és az életük megmentésére nem volt.
Így ezen érvek mentén a bíróság megállapította, hogy a vádlottak jogos védelmi helyzetben voltak, amikor kioltották az emberrabló életét, így felmentő ítélet született. [jogkodex.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben segítségre van szüksége, akár büntetőjogi témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
